A visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán külügyminiszterek október 31-én Pozsonyban találkoztak. A plenáris ülést Bôrik szállóban tartották. Nyugat-Balkán országainak európai uniós (EU) integrációs folyamatáról, illetve annak felgyorsítási lehetőségeiről tárgyaltak.
A mellékelt családi fotón balról-jobbra az első sorban Goran Svilanovic, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára, Petr Drulak cseh külügyminiszter-helyettes, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszer, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszer és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, a hátsó sorban Ivica Dacic szerb, Enver Hoxhaj koszovói, Nikola Poposki macedón, Zlatko Lagumdzija boszniai, Ditmir Bushati albán és Igor Luksic montenegrói külügyminiszter látható.
A visegrádi négyek (V4) és a Nyugat-Balkán országainak külügyminiszterei közös nyilatkozatukban is rögzítették, hogy megegyeztek abban, hogy a bővítés folyamatának továbbra is az EU leghangsúlyosabb politikájának kell maradnia, és határozottan támogatják a Nyugat-Balkán országainak integrálódását az EU-ba.
A visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) országainak külügyminiszterei a találkozón a Visegrádi Alap mintájára Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre, ennek központja Tirana, feladata pedig az integrációs folyamat felgyorsításának elősegítése lesz.
A bővítés továbbra is az unió prioritása kell, hogy legyen, mert az közvetlenül hozzájárul az unió gazdasági fejlődéséhez – jelentette ki Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter, a rendezvény házigazdája a találkozót követő sajtótájékoztatón. „A bővítés vonata nem fáradt el, tovább halad” – fogalmazott Miroslav Lajčák.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a közös sajtótájékoztató után a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta: Magyarország egyértelmű támogatója a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának. Leszögezte: a Nyugat-Balkánt tekintve a térség egyik országának esetében sincs olyan ok, amely miatt az integrációs folyamatot le kellene lassítani. Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy szomszédságában stabilitás legyen, és a nyugat-balkáni országok számára ennek egyértelmű útja uniós integrációjuk felgyorsítása – tette hozzá a miniszter.
„Az Európai Unió akkor tudja visszaszerezni elveszített versenyképességének egy jelentős részét, ha felgyorsítja az EU bővítését” – mondta a magyar diplomácia vezetője. Rámutatott: mivel Magyarországnak érdeke a nyugat-balkáni régió integrációjának felgyorsítása, Budapest a közeljövőben intenzívebbé teszi gazdaságdiplomáciai jelenlétét a Nyugat-Balkánon.
„Magyarország az idei év első hét hónapjában másfél milliárd dollár értékben exportált a Nyugat-Balkánra, ez 11 százalékos éves emelkedést jelent” – tette hozzá, majd rámutatott: a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítása újabb magyar gazdasági sikereket tesz majd lehetővé.
Szijjártó egy, a találkozót követő sajtótájékoztatón feltett – Magyarországnak és Ausztriának a Déli Áramlat (South Stream) gázvezetékhez való viszonyulását firtató – újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: energetikai kiszolgáltatottságának mérséklése végett Közép-Európának diverzifikálnia kell azokat az útvonalakat és forrásokat, amelyeken energiahordozókhoz jut. „A Déli Áramlat erre megoldást jelent, méghozzá az útvonalak diverzifikációjára (…), ezért támogatjuk ezt a beruházást” – jelentette ki.
Felvidék.ma
MTI Fotó: Krizsán Csaba
