A Kaliňák-féle új állampolgársági rendelet véleményem szerint nem más, mint egy ízetlen tréfa, amely viszont az érintetteknek, de az egész felvidéki magyar közösségnek sem vicces! Hiszen miről is van szó? Arról, hogy ez a „szappanopera” évek óta húzódik, szánt-szándékkal, politikai megrendelésre! Évek óta mutogatja a hatalom az azóta is adófizető, egyébként meg nem kívánatos magyar nemzetiségű embereknek, hogy ha törik, ha szakad, kiűzik őket szülőföldjükről, ami egyébként Malina Hedvig esetében, sajnos, sikerült is!
Az a hatalom, amely ugyan mutogatja mocskos karmait, de szemtől-szemben nem meri kimondani amit valójában gondol és kívánatosnak tart, hogy legjobb lenne, ha nem csak a kettős állampolgárok, hanem valamennyi felvidéki magyar átsétálhatna valamelyik Duna hídon, vagy ahol csak akar, ugyanis nem kívánatos errefelé, nem fér bele a nacionalista szlovák kormány nemzetállam-politikájába!
Csak egy „viccállam” teszi meg azt a gyalázatot, hogy alkotmány bírósága politikai csinovnyikok gyülekezete. Az ilyen AB megteheti és meg is teszi, hogy évekig rángatja orránál fogva a joghallgató diákot, a nyugdíjasokat, a papot, vállalkozót vagy a tanárt! Az ingyencirkusz fő száma pedig az, hogy úgy hoz döntést az utolsó felvonásban, hogy nem is hoz döntést! Hány országban lehet vajon megtenni az ilyet? Mikor lesz az utolsó felvonása a trianoni gyalázatnak?! Nem volt még elég?!
Belügyminiszter a világon nem rendelkezik ekkora hatáskörrel! Rendeletben írhatja fölül az ország alkotmányát! De milyen AB az, amely ezt az egyébként is semmitmondó döntését hosszú hónapok eltelte után sem hajlandó kiküldeni az érintetteknek és jogi képviselőinek?! Netán azzal a hátsó szándékkal teszi ezt, hogy az érintettek ne fordulhassanak európai jogi intézményekhez a további jogorvoslat érdekében? Az AB, a belügyminiszter, de az egész kormány – még a jogállamiság látszatát sem akarja fenntartani!
Az egyetlen elfogadható megoldás számomra az, hogy visszaáll az a jogi, alkotmányos állapot, amely 2010 előtt volt, tehát mindenki olyan állampolgárságot vesz fel a meglevő mellé, amilyet csak akar, ha azon másik állam jogi kereteinek az ő kérelme megfelel!
Elegem van abból, hogy ez az ország biztonságpolitikai kockázatnak tekint bennünket, akik meg egyébként itt élünk a saját szülőföldünkön, Trianonban átlépett ugyan bennünket a határ, de mi ebben az országban fizetjük az adót, ezt az országot gyarapítjuk egész életünkben, mert egyszerűen itt maradtunk a saját szülőföldünkön!
Személy szerint kikérem magamnak, hogy bűnözőként kezelnek évek óta, meg vagyok fosztva alapvető jogaim jelentős részétől mint egy börtöntöltelék, hogy tönkre teszik az ünnep- és hétköznapjaimat, hogy negatívan befolyásolják családom életét!
Nem hagyhatom szó nélkül az anyaország „nemzeti kormányának” kétszínű hozzáállását, semmitmondó politikai színezetű ígérgetéseit, kifelé „jópofizó” mosolydiplomáciáját, de az EU nihilizmusát, nemtörődömségét, szemellenzős hintapolitikáját sem!
Gyalázat, hogy Európa közepén bizonyos népcsoport érdekében csúcspolitikusoknak szerveznek népbutító „tiltakozó menetet” lezárt mellékutcában, a másik oldalon pedig a többmilliós, önhibáján kívül kisebbségbe szorult magyarság érdekeit nem is akarják észrevenni, pláne nem segíteni rajta!
Éppen ezért politikusi segítségben nem reménykedem, realistának tartom magam, és azt üzenem a szlovák politikai „elitnek”, hogy nem vagyok hajlandó az idegenrendészethez fordulni, mert jól tudom, hogy ezt szeretnék! Én – bármi történjék is ezek után – itthon érzem magam, nem voltam, s nem leszek idegen, mert ez az én örökségem, s ezt hagyom utódaimra is, mert nem tehetek másképpen!
Ezek elvek, melyek ugyebár makacs dolgok szoktak lenni …
Fehér István kettős állampolgár/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51583,51597,51585,51545″}
