Ipolykeszin, abban a Hont megyei községben, ahol tudós püspökünk, Ipolyi Arnold nevelkedett, szintén érdemes megállnia hagyományaink kutatójának. A római katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet nagy tudósunk tiszteletére állítottak 1887-ben. Rajta az alábbi szöveg olvasható: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában,/ Míg lőn egyháznak, honnak örökre dísze./ Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát, /S nagy neve emlékét őrzi, míg él a magyar.// Szül. 1823. okt. 20./ Megh. 1886. dec. 2.// Állíttatott hontmegyei tisztelői által// 1887. okt. 20.” A plébánia irataiból tudjuk, hogy „Az ipolykeszi templom falába illesztett Ipolyi féle emléktábla föntartására” 1889. dec. 4-én a megye másik jelese, Pongrácz Lajos az Ipolyi Bizottság nevében alapítványt tett 50 korona törzstőkével. Ezt megelőzően maga a neves egyházi méltóság, Ipolyi Stummer Arnold nagyváradi püspök is tett egy alapítványt, mégpedig „szülei, testvérei, ősei és saját lelkéért dec. 2.-án 4 liberás szentmisére”.
A falu feletti temetőben, kiemelkedő helyen áll a másik itteni nemes családnak, a Tersztyánszkyaknak messziről látható temetkezési kápolnája. A Tersztyánszkyak tehát a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a XVIII. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvevője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tersztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürky Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában nyugszik. Sírmelékét felesége gyermekei, Mária és András állíttatták. Bertalan testvére volt Tersztyánszky Imre (+1847) püspök, Ipolyi Arnold tudós főpap egyik támogatója, továbbá Tersztyánszky Anna (+1805) Ipolyi Arnold püspök nagyanyja.
A szép temetkezési kápolnát neoklasszicista stílusban emelték a múlt század elején. Ugyanekkor tett 100 korona törzstőkével az építmény fenntartására egy alapítványt Terzstyánszky Andor földbirtokos. A sárgára meszelt épület kőkeretes, gótikus ajtaja felett karcsú tornyocska látható, melynek ugyancsak csúcsíves, kőkeretes ablaka van. A tornyot piros pléhvel fedték, csúcsán egy gömbön keresztet helyeztek el. A bejárat feletti márványtáblán ez olvasható: „Tersztyánszky család/ nyughelye/ épült 1900. évben”. A Jézus Szíve-szoborral díszített kápolnaoltár két felén egy-egy XIX. századi nemesi sírkő látható. Az egyik Tekintetes Nádasi Tersztyánszky Bertalan Dr-é, a másik Gyürky Emíliáé.
Több szép kereszt és feszület is látható még a temetőben. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados Imre és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben.
A négylépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti. Ennek közelében áll Tóth István (1870-1934) volt igazgató-kántortanító síremléke egy szép fekete márványkereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Uram!” Ugyancsak egy nagy fekete márványkereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsolt vaskerítés keretez.
A másik központi temetőkeresztet, azaz a felső-feszületet 1918-ban emelték a világháború emlékére. Ez egy ötlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos homokkőkereszt öntött vaskorpusszal, melyet kék ágyéktakaró fed. Nem messzire a hullaháztól áll az a hétlépcsős fekete márványkereszt, melyen egy szép vaskorpusz látható, s dedikációján ez olvasható: „Istennek hálából/ állíttatta/ Huszár Károly/ és családja/ 2005″.
(Erről a településről a Honismereti Kiskönyvtár általam írt füzetében, az Ipolykeszi. Ipolyi Arnold faluja c. kiadványban – Komárom, 2001 – olvashat részletesebben az érdeklődő.)
Csáky Károly, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51811,51807,49654,45730,34625″}
