Az európai kisebbségi nyelvek jövőjéről értekeztek az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. A Nyelv, identitás, hatalom címmel február 24-én, kedden megszervezett konferencia házigazdái Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans walesi és Herbert Dorfmann dél-tiroli képviselők voltak.
Az anyanyelv hivatalos napja alkalmából szervezett esemény a szakmai, civil és politikai szféra részvételével zajlott.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a rendezvény keretében elmondta, az erdélyi magyar közösség számára is nagyon fontos az, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek védelméért az Európai Néppárt parlamenti frakciója is egyre hangsúlyosabban fellép. „A világon körülbelül 6 ezer nyelvet beszélnek, ebből 3 ezer veszélyeztetett nyelvnek számít.
A megdöbbentő azonban az, hogy ezek közül havonta két nyelv tűnik el” – ismertette Sógor Csaba a globalizáció és megnövekedett migráció következtében kialakuló lesújtó adatokat, de arra is kitért, hogy mindezek ellenére európai statisztikák azt igazolják, hogy az Európai Unióban erősödik a regionális öntudat, ez pedig kedvez a regionális nyelvek erősödésének is.
Az EP-képviselő szerint nincs az a törvénykezés, amely megállíthatja vagy visszafordíthatja azokat a folyamatokat, amelyek egy nyelv eltűnéséhez vezethetnek. A nyelv megőrzésében ugyanis a legfontosabb szerepe az egyénnek és a közösségnek van, azonban a civil szféra és a politikum feladata, hogy ott, ahol ez az igény él, felelősséget vállaljon, és lehetősége szerint támogatást nyújtson.
Az eseményen jelen volt Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője, aki a külhoni magyarok helyzetéről számolt be. Sebahattin Abdurrahman a görögországi törökök nyelvi jogairól, Rudi Janssens a Belgiumban lévő jó példákról, Paul Videsott a dél-tiroli ladin közösség helyzetéről, illetve Hannes Wilhelm-Kell a szláv nyelvet beszélő szorbok nyelvhasználati lehetőségeiről tartott ismertetőt, Johan Häggman többnyelvűségi szakértő pedig ajánlásokat fogalmazott meg a téma kapcsán.
A találkozót több EP-képviselő is figyelemmel kísérte, jelen volt többek között François Alfonsi egykori korzikai képviselő is, aki a veszélyeztetett nyelvek védelméről szóló európai parlamenti jelentés jelentéstevője volt. A rendezvényen összegzésképp elhangzott, hogy egy közösség politikai, gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a nyelvi jogok biztosítása nélkül, melyre leginkább a kulturális és/vagy területi autonómiák jelentenek megnyugtató választ.
Az eseményt támogatta a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesülete (UNPO), a Maurits Coppieters Központ, az Európai Néppárt és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség parlamenti frakciója is.
Csáky Pál, az MKP EP-képviselője portálunknak nyilatkozva elmondta, a három képviselő által megszervezett konferencia ismét lehetőséget biztosított arra, hogy az EP-ben hallassák hangjukat azok az uniós polgárok, akik valamilyen kisebbségi nyelvet(ket) beszélnek, és ezt a gyakorlatot vagy hagyományt tovább is szeretnék vinni.
„Személyesen tapasztaltam, hogy a vita hangulatát mennyire befolyásolta az egyes kérdezők hovatartozása, illetve a kisebbségi, regionális nyelvek fennmaradásáért vívott harcuk során őket ért élmények. Még mindig ott tartunk sajnos az EU-ban is, hogy erősítésre, több pozitív lépésre van igény a tagállamok, valamint az intézmények felől” – fogalmazott Csáky.
Mint mondta, szükség van az ilyen rendezvényekre, hogy az EU intézményei ne feledkezhessenek meg arról, hogy az európai sokszínűség nemcsak a tagállamokat jelenti, hanem az abban élő és a hivatalos nyelvektől eltérő nyelven beszélő közösségeket is.
„A kollégákkal egyeztettünk, én a február 26-ai Európai Polgári Kezdeményezésről szóló meghallgatás felügyeletét vállaltam. Itt az autonómiaformák megvalósításának lehetősége kerül majd terítékre. Azt hiszem, kezd működni az a 65 fős csapat, amely 21 országból jött össze, s akik a kisebbségi frakcióközti munkacsoportot (intergroup) alkotják, amelynek tagjai a jelek szerint elkötelezettebbek az őshonos kisebbségek problémái megoldása ügyében” – nyilatkozta Csáky.
Az EP-képviselő hozzáfűzte még, a jövő héten a finnországi svédek szervezik meg hagyományos éves szemináriumukat Brüsszelben. „A mostani alkalommal a kultúra és művészet kisebbségi nyelven téma köré csoportosították az előadásokat. Érdemes eszmecsere lesz, hírt adunk róla” – fűzte hozzá Csáky.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51641,51497,50220″}