Ha egy kormányt a parlament torkán lenyomott törvények minősítik, akkor a köztársasági elnököt az általa visszadobottak. Legalábbis azokban az országokban, ahol az állam elvileg első emberének csak akkora a kézzel fogható, gyakorlati hatalma, amekkorát a neje megenged számára. A gyenge elnöki hatalommal jellemezhető országokban – amilyen Szlovákia is – a köztársasági elnök leginkább a vétójoga gyakorlásával kapcsolódhat be érdemben (még ha csak átmenetileg is) a hétköznapi politika űzésébe.
Andrej Kiskát közel egy éve választották elnökké, hivatalát júniusban foglalta el. Azóta sok havi fizetését szétosztotta már rászorulók között, hallatta hangját a legfontosabb közéleti, kül- és belpolitikai kérdésekben. És persze vétózott. Nem túl sokat, bár ez viszonyítás kérdése. Schmitt Pálnál például többet…
Legutóbb – március negyedikén – azt a törvénymódosítást küldte vissza a parlamentnek, amely az orvosi előjegyzés megszüntetését tartalmazta. Az aláírást azért tagadta meg az államfő, mert szerinte a kormány tervezetét nem előzte meg olyan megfelelő előzetes elemzés, amely az érintettekre vonatkozó hatásait feltárta volna. Ami magát az előjegyzést illeti, a köztársasági elnök kifejezetten támogatja azt, függetlenül attól, hogy az adott betegnek milyenek a szociális körülményei. A törvénymódosítás szerinte alkotmányos aggályokat vet fel, mivel egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint meg kell különböztetni az egészségügyi ellátással szorosan összefüggő, valamint a kapcsolódó, de annak részét mégsem képező szolgáltatásokat. Furcsa lehet ezt az érvelés hallani az egyébként filantropizmusáról ismert Kiskától. Az előjegyzések lényege ugyanis az, hogy aki fizet, az hamarabb kap ellátást. Aki nem tud/akar, az bámészkodhat a váróban.
Nem tetszett korábban az államfőnek az úgynevezett iskolabüfé-tervezet sem, amelyet a szlovák törvényhozás korábbi alelnöke, Renáta Zmajkovičová terjesztett elő. A célja az volt, hogy egészségesebbé tegyék a diákok iskolai étkeztetését, száműzve az oktatási intézmények büféiből, konyháiból a sok szemetet, felülvizsgálva az ételek sótartalmát, a tej- és gyümölcsösszetevők arányát stb. Az elnök azért nem írta alá az elfogadott törvényt, mert szerinte az élelmiszerek többsége nincs megfelelően ellátva olyan adatokkal, amelyekből megítélhető lenne, hogy jók vagy nem. Ez az elnöki vétó azon ritka esetek közé tartozott, amelyet a képviselők meg is fogadtak: második körben már ők is elvetették.
Meggyűlt a baja az államfőnek a kereskedelmi törvény egyik módosításával is. Ez az úgynevezett „egyeurós kft-k” esete volt: a kormány csodálatos ötlete szerint lehetőség lett volna korlátolt felelősségű társaságokat létrehozni akár egy euróval is. Kiska amúgy a törvénymódosítás koncepciójával egyetértett, de annak pontosítását, alaposabb átgondolását kérte. A vétó megtörése nem sikerült a Smernek, a parlament decemberi ülésén épp csak egy szavazat hiányzott ehhez.
A közbeszerzési törvény módosítását alkotmányossági aggályok miatt küldte vissza tavaly decemberben az államfő. Ez volt az úgynevezett „offshore-törvény”, amely az ilyen cégeket akarta kigyomlálni a közbeszerzési eljárásokból. Csakhogy – az államfő szerint – alkotmányba és az Európai Unió jogába ütköző módon. Mindemellett még – és talán ez a fontosabb – nem sokat ér az egész hűhó, ha a közbeszerzésben ajánlattevőként részt vevők valódi tulajdonosi háttere homályban maradhat, miután kizárólag a cégnyilvántartásban szereplő tulajdonosi szerkezet nyilvános. A smeres többségű parlament azonban megtörte az elnöki vétót: a törvény épp e hónap elején lépett hatályba… Hasonló sorsra jutott a munkaközvetítőkkel kapcsolatos törvényjavaslat is, amely a munka törvénykönyvét módosította – miután Kiska vétóját a parlament szintén megtörte. Kiskának itt azzal kapcsolatban voltak aggályai, hogy a módosítás – amely szintén márciustól hatályos – megnöveli a munkaadók adminisztratív terheit.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51919,51400,51044″}