A kő koppan, szív dobban című kiállítás március 30-ig tekinthető meg hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig a komáromi Monostori Erőd Dunai Bástyájában, amelyen Nagy Judit képzőművészeti alkotásai és Szász Erika költő versei tárulkoznak ki a műkedvelő közönség előtt.
Nagy Judit képzőművész és Szász Erika költő kiállítása a komáromi Monostori Erőd Dunai Bástyájának Jókai termében március 6-án nyílt meg. A megnyitó különleges olvasztótégelye volt a különböző művészeti ágaknak: a képzőművészet és irodalom közös kiállításán teret kapott a zene és a színművészet is. Georges Boulanger és Barátai többek között Szász Erika megzenésített verseit adták elő, valamint fellépett Tóth Rita színművész, aki szintén a költő verseiből adott ízelítőt.
A Jókai terem hangulatos kiállító tereinek falain harmonikus hullámzásban tekinthetőek meg Nagy Rita olajfestményei, tűzzománcképei és az őket keretező Szász Erika versei. Igazi, mély művészeti élménnyel gazdagítva a látogatót, kibillentve a szürke hétköznapiságból. Különös, ünnepi hangulat árad a lírai hangvételű festmények és tűzzománcok költészettel átszőtt kiállításából.
A szőnyi születésű Nagy Judit és Szász Erika már nem először állít ki közösen. A Kő koppan, szív dobban c. kiállítás tulajdonképpen folytatása a tavalyi kiállításuknak, melynek címe akkor Színdobbanás volt. Ezen a tárlaton az emberi kapcsolatok bemutatása kapott leginkább szerepet, érzelmi szinten rendkívül izgalmas barangolást jártak be mindketten.
Ahogy Nagy Judit képzőművész a Felvidek.ma-nak elmondta: „ az egy évvel ezelőtt megvalósult kiállítás egymásra hangolódás is volt, míg az idei közös tárlat a szellemi irányba lépett tovább. Az érzések csapongó árjaiból egy objektívebb hangulatba csapott át, bölcsebb rátekintéssel nyúltunk a témákhoz“ – árulta el. Jelen kiállításra szintén együtt készültek, a képek és költemények fej-fej mellett születtek. Folyamatosan figyelemmel kísérték egymás munkásságát, kölcsönösen felfedezve a közös pontokat műveikben. Az egymástól függetlenül született művek is sok ponton hasonlóságot mutatnak, hiszen közös az értékrendszerük, hasonló forrásból dolgoznak. Szász Erika új verseinek születése mellett Nagy Judit is új művekkel készült.
Mint mondta, az olajfestészet számára szerelem. Nagyméretű táblaképein legújabban az ünnepköröket dolgozza fel – szeretné végigfesteni az Évkör Ünnepeit. „Egy belső hang utasításait követem, amely a festés folyamata alatt egyre csak erősödik bennem. Keresem azt a formát a művészetemben, ami igazán meg tudja szólaltatni ezt a belső hangot, hamis csengés nélkül. Hitet megerősíteni szándékozó képek ezek“ – vall őszintén Nagy Judit.
Az olajképek mellett párhuzamosan tűzzománc képeket is készít, amely teljesen más munkamódszer: gondos, egymásra épülő munkafázisokkal. „Az elmúlt 20 évben a zománccal már rengeteg színes utat bejártam, most visszakényszerítettem magam az origóba. Csak két színnel dolgoztam: feketével és fehérrel, a két végponttal. Ebben a két színben rengeteg lehetőség lakik. Számomra fontos, hogy bemutathassam, mi történik e két szín átjátszásában, a homálynak milyen árnyalatai lehetnek, milyen tartalmakat tudok velük megmutatni.“ A kisméretű, zománctechnikával készült képeinek központi témája az ember és az emberség pillanatai. Emberi arcokból összeálló emberi történetek rajzolódnak ki munkáiból.
Az ünnepélyes megnyitón Szilva József festőművész méltatta Nagy Judit művészetét, aki elmondta, hogy a fiatal művész táblaképeit és tűzzománcképeit helytelen lenne ketté választani, hiszen Nagy Judit festői magatartása átérződik a tűzzománc munkáiba, a zománcokra jellemző rajzosság pedig része festményeinek. Minden képet az alkotó intellektusából eredő gondolati tartalom hat át. „Nagy Judit festményei egy kialakult festői magatartás sajátosan szép példái. Mesterien bánik a színnel, a felrakott festékfelületek a textilművészethez áll közel, színpigmentjei biztosítják a képek líraiságát. Saját útját járja, saját értékeit kutatva“ –fogalmazott a Révkomáromban élő festőművész.
Elemzésében elmondta, hogy precíz fegyelmezettség jellemzi Nagy Judit munkáit. Árnyalt vonalvezetése révén a többrétegű színfelületek harmonikusan egymásba áramlanak, ritmusok lágy összhangjai alakulnak így ki. Sárgák, okkerek, aranyak beragyogják a képi történéseket. „Titokzatos erővel fénylenek, az angyalok finoman stilizáltak, kissé rejtetten igazodnak a festő szelleméhez. Tüneményesek, mintha nem is ecsettel kerültek volna a vászonra- fejtette ki benyomásait Szilva József.
A festmények mellett kitért a tűzzománcmunkákra is: „A kiállítás mesteri sokszínűségét a tűzzománc erősíti. A kiállított legújabb munkák látszólag monokrómok. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük, káprázatos tónusokat, feketéket, gyönyörű ezüstöket, szürkéket és a festményeknél is tapasztalt mennyei fehéreket fedezhetünk fel“- hívta fel a figyelmet a fekete-fehér zománcképek sajátosságaira.
Szilva József végezetül az alábbi gondolatokat osztotta meg a közönséggel: „Nagy Judit zománcai egyszínűek, a festői lelkület sokszínűségével. A leheletfinom vonalvezetés, a foltok elillanása, a többszöri átégetés adta művészi felület egy-egy megismételhetetlen festői játéka teszi lírikusan meditatívvá és titokzatossá ezeket a lemezeket.“
A megnyitón készült képeket itt megtekinthetik.
Szalai Erika, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47848,46202,45275,41675″}
