Robert Fico az utóbbi időben láthatóan stresszelt, ideges és dühös…Ráadásul nem is titkolja, hogy ebbe az állapotba az újságírók hajszolták bele, akiket már második napja idiótáknak nevez, és amivel már második napja saját magát csapja be – írja Dag Daniš a Pravda mai számában. Jegyzetét a következő mondatokkal folytatja:
Nem, Fico stresszes állapotának nem az újságírók az okozói. A kormányfő idegességének valódi oka a pénzügyi és a gazdasági válság. A miniszterelnök ugyanis már jól tudja azt, amit egészen mostanáig senki sem gondolt volna, mégpedig azt, hogy a pénzügyi világválság Szlovákiát is komolyan eléri. És hogy az emberek a problémákért, továbbá a teljesítetlen ígéretekért, a kormányt fogják okolni. Nem azért, mert az újságírók idióták, hanem egyszerűen azért, mert az emberek szívesen egyszerűsítik a dolgokat. És bűnösöket keresnek. Főleg pedig akkor, amikor már nem megy olyan jól a dolguk.
Továbbá: a miniszterelnök azt is jól tudja, hogy kormánya a krízisre (és a rosszabb időkre) nincs felkészülve. Egyáltalán nincs válságterve, amelyre támaszkodhatna, amikor tényleg rosszra fordul a helyzet. A 2009-es költségvetés, amit a képviselőknek továbbított, egész egyszerűen irreális. Nem aktuális. A gazdasági növekedés alacsonyabb lesz mint 6,5 százalék…Talán a harmadával vagy akár a felével is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a költségvetési bevételek 7 – 15 milliárddal csökkennek, ami akár Tomanová egész „szociális csomagja” is lehet. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk az adóbevételek kiesését, melyek már most bosszantják Počiatek pénzügyminisztert, akkor komolyan fenyegeti a kormánykoalíciót a veszély, hogy euróköltségvetése összeomlik. Anélkül, hogy sejtené, miként oldja meg a bevételek kiesését. A miniszterek mindenesetre ellentmondanak ebben a dologban. Počiatek azt sejteti, hogy a közpénzek hiánya terén „rugalmas” és „hajlékony” tervezettel lehet számolni. Fico meg eközben égre-földre esküdözik, hogy nem lépik túl a tervezett hiányt. Ami viszont vagy pénzelvonást vagy adóemelést jelent…
Ficonak 2006 óta először adódott alkalma arra, hogy megmutassa erejét, határozottságát, keménykezűségét és képességeit…Bebizonyíthatta, hogy szembe mer nézni a problémákkal, hogy meg tudja zabolázni Mečiar és Slota étvágyát és hogy képes cselekedni. Egyelőre azonban mindez nem igazán megy neki. Akkor, amikor mindenki azt várja, hogy mit tesz, miként éli túl a nehéz éveket, a kormányfő eltévelyedik, tanácstalan. És boldogtalan. Mégpedig attól, amit róla valaki – valahol – papírra vetett.
Dag Daniš, Pravda, Felvidék Ma
