Több ezer határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Az államtitkár – aki Tusnádfürdőn, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban nyilatkozott – kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít.
A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal, vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok.
Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról. A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat – jelezte.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Minden európai, civilizált állam gondoskodott a háborúban országáért életét adó katonák árváiról és özvegyeiről. A II. világháború után Magyarországon is elindult ez a folyamat, de a kommunista hatalomátvétel következtében politikai okokból megtorpant, és eltörölték a jogosultságokat, amelyek az érintetteknek az emberiesség és a jogszerűség alapján járt volna.
Akkor arra hivatkoztak, hogy ezek a katonák a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és a kommunizmus ellen harcoltak, ezért rokonaik nem méltóak a hadiözvegyi, hadiárvai ellátásra – emlékeztetett.
Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nem csak az országhatárokon belül.
Ezek a katonák nem ideológiai okokból harcoltak, hanem a hazájukért küzdöttek, és a legnagyobb áldozatot hozták, az életüket adták – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár.
mti/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”55004″}
