A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete és a Brassais Véndiák Alapítvány szeptember 8-a és 10-e között Torockón rendezett szakmai tanácskozást, amelyen a falugondnoki szolgálat Kárpát-medencei kiterjesztésének lehetőségeiről tanácskoztak az egybegyűltek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság részéről Schwarcz Gyöngyi osztályvezető képviselte.
Idén már második alkalommal tartottak a falugondnoki hálózat külhoni megszervezésének témájában tanácskozást Torockón, a júniusi eseményen a falugondnoki szolgálat erdélyi kialakulásának, hálózatosodásának és részben intézményesülésének elmúlt 20 évére emlékezve vitatták meg a résztvevők a falugondnokság magyarországi és erdélyi kihívásait, problémáit. A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet akkor is Schwarcz Gyöngyi osztályvezető képviselte, aki a falugondnoki szolgálat külhoni megszervezésének feladata kapcsán az intézet lehetséges szerepvállalásáról beszélt. A mostani, szeptemberi alkalommal a szervezők már kifejezetten a Kárpát-medencei hálózat kialakításának szükségességét és feladatait állították a tanácskozás középpontjába, ezt vitatták meg a magyarországi, erdélyi és vajdasági falugondnokok és vidékfejlesztési szakértők, illetve a Felvidékről és Kárpátaljáról a falugondnoki rendszer megszervezése iránt érdeklődő, helyi fejlesztésben érdekelt szakemberek. Az intézet ezúttal a különböző külhoni területek téma iránt érdeklődő vagy abban érintett fejlesztési szakembereinek részvételével zajló panelbeszélgetés megszervezésével járult hozzá a rendezvényhez.
A tanácskozást szeptember 8-án Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki beszédében a közösségek önszerveződésének, illetve az önszerveződő kezdeményezések fenntarthatóságát biztosító intézményesülésnek a fontosságát hangsúlyozta. Párhuzamot vont a Magyarországon már intézményesült falugondnoki szolgálatok önszerveződő hálózatosodása és a népfőiskolai mozgalom között, valamint kitért a települési értéktárak összegyűjtésének közösségerősítő szerepére is. Másnap Kolumbán Gábor székelyföldi vidékfejlesztési szakértő az Erdélyben működő falugondnoki szolgálatok fenntarthatóságát biztosító lehetséges megoldásokról beszélt, hangsúlyozva egyfelől az uniós források becsatornázásának fontosságát, másfelől a hálózatos működésben rejlő előnyöket. A konferencia résztvevői előadást hallgathattak meg az immár hungarikummá minősített védőnői szolgálat történetéről Hertelendy Beáta Tünde védőnő előadásában, aki kitért a hálózatos formában működő falugondnoki és védőnői szolgálat közötti együttműködési lehetőségekre is. Beke Károlyné szociális szervező a tanya- és falugondnoki szolgálatnak a magyar szociális ellátórendszerben betöltött helyéről és szerepéről beszélt, feltárva az intézményesült jellegből adódó nehézségeket és előnyöket. A második nap délutánján a résztvevők műhelymunka keretében a hálózatos működés előnyeit és veszélyeit vitatták meg, kitérve az Erdély-szerte és a Vajdaságban működő falugondnokok tapasztalataira is.
A közös gondolkodást Szili Katalin miniszterelnöki biztos előadása követte, aki a 21. század gazdasági és társadalmi kihívásairól beszélt és azt hangsúlyozta, hogy jelen körülmények között mindennél fontosabb, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság meg tudja fogalmazni a fennmaradása, fejlődése szempontjából legfontosabb közös feladatait és ezeket együttes erővel meg is valósítsa. Úgy vélte, a falugondnoki munka bár kicsi, de fontos lépés a közösségi szolidaritás, az egymásról való gondoskodás szemléletének erősítésében és a párbeszéddé alakuló előadása végén érdeklődéssel hallgatta a Kárpát-medence különböző területeiről összegyűlt falugondnokok tapasztalatait, véleményét.
A harmadik nap Bódy Éva előadásával indult, aki az EMMI Szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságának főosztályvezető-helyetteseként az állami szerepvállalás előnyeiről és kihívásairól beszélt a magyarországi falugondnoki szolgáltatás megszervezésének tapasztalatai alapján. A résztvevőkkel folytatott párbeszédben hangsúlyozta, hogy a magyarországi szabályozás nagy előnye abban rejlik, hogy a meglehetősen sokrétű falugondnoki munkát mindezidáig kellő rugalmassággal tudta kezelni az ellátórendszeren belül.
Ezt követte a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködésével megszervezett panelbeszélgetés, amelynek keretében a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki tapasztalatokról és szükségletekről esett szó. A kishegyesi falugondnoki szolgálatot szervezeti oldalról mutatta be Lukács Klára a község szociális ügyekért felelős tanácsnoka, aki egyben a szolgálatot megszervező és biztosító civil szerveződés tagja is. A mindennapi tevékenységekről és problémákról Ali István, Bácsfeketehegy falugondnoka számolt be. Balassa Endre, a topolyai Panonreg Regionális Fejlesztési Ügynökség irodavezetője pedig a falugondnoki szolgálatnak a vajdasági fejlesztési elképzelésekben, programdokumentumokban elfoglalt helyéről és szerepéről beszélt. A felvidéki polgármesterek tapasztalatait a falugondnoki munka szükségességéről, illetve a finanszírozással kapcsolatos elképzeléseket Schwarcz Gyöngyi összegezte a hallgatóság számára. Barkaszi Ferenc, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke, az Agrárbizottság elnöke, és Barkaszi Levente az említett szervezet tanácsadója és egyben az NSKI munkatársa az idősekről, elesettekről, szegényekről való gondoskodás jelenlegi kárpátaljai formáit mutatták be, de kitértek a háborús helyzet okozta gazdasági nehézségekre is.
A konferencia zárásaként Kozma Judit vezetésével – aki a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének társelnöke, a tanácskozás egyik szervezője – a résztvevők összeállítottak egy listát, amelyben a falugondnoki szolgálat hatékonyabb működtetése és Kárpát-medencei kiterjesztése érdekében kéréseiket és ajánlásaikat fogalmazták meg az állami vezetők felé – tájékoztatott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a honlapján.
Felvidék.ma
