Alig pár hete jelentették be, hogy egy új múzeumban gyűjtenék majd az Európai Unió tagállamainak közös történeti emlékezetét, a kérdés máris vitákhoz vezetett. A tagállamok ugyanis a 20. század főbb fordulópontjai kapcsán egyelőre nem tudnak közös megegyezésre jutni.
A több millió euróból készülő Európai Történelem Háza a korábbi tervek szerint 2014-ben nyílhatna meg Brüsszelben. A német kereszténydemokraták vezetője, és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering által felkarolt projekt célja, hogy „közös európai identitást” hozzon létre. Az ötletet az Európai Parlament is elfogadta, és hamar megszavazták az egyhektáros alapterületen felépülő intézmény tervének finanszírozását.
A múzeumot a korábban már sikeresnek bizonyult közös francia-német történelemtankönyv sikere kapcsán hozzák létre, amely talán egy közös európai történelemtankönyv megírásához is vezethet majd. Ezt azonban nem mindenki fogadja lelkesen: a tagállamok igencsak megosztottak a második világháború, vagy épp az európai amerikai befolyás történetének értelmezésében.
Adam Bielan, a parlament lengyel képviselője, és egyben alelnöke szerint a múzeumnak már a 28 oldalas, csupán bemutató célú vázlata is komoly aggodalmakra ad okot, ugyanis sok mindent félremagyaráznak a történelemmel kapcsolatban. Szerinte ugyanis abban azt állítják, hogy a második világháború Hitler sikerével kezdődött, és az utolsó lengyel ellenállási gócokat 1939-ben számolták fel.
Ez azonban nem igaz: 1940-ben is harcoltak lengyelek Franciaországban, az angliai csatában, vagy épp a Közel-Keleten, Olaszországban, és Hollandiában is, illetve a keleti fronton a Vörös Hadseregben. A földalatti ellenállás is 1945-ig tartott, és annak legkomolyabb hadművelete az 1944-es varsói felkelés volt. Az ott mozgósított emberek száma pedig a franciákéhoz volt hasonló – állítja.
A tiltakozáshoz több Amerika-ellenes francia politikus is csatlakozott, akik szerint az Egyesült Államok negatív hatást gyakorolt a kontinens történetére. A lengyelek és csehek ebben másként fogalmaznak: szerintük az Egyesült Államok volt az egyetlen olyan ország, amely a hidegháborúban kiállt a Szovjetunió ellen. A múzeum elkészültéig így ezeket az ellentéteket mindenképp tisztázni kell, és közös konszenzusra kell jutni – áll a dokumentumban, „hiszen a kiállításnak világossá kell tennie, hogy egy fejlődő világban az egyesült Európa a közös értékekre építkezve élhet békében és szabadságban”.
Vannak más kritikusok is: Nigel Farage angol képviselő szerint már maga az ötlet is képtelenség, hiszen a múzeum a történelmi objektivitás helyett egyfajta europolitikai korrektségen alapul majd. Az pedig nem helyes, hiszen a történelem újraírására voltak már más veszélyes precedensek is.
mult-kor.hu
