Az alapiskolai beíratások hónapjában, az óvodai beíratások kellős közepén sokan feszegetik a kérdést: mit ér az anyanyelvünk. Mennyit ér a magyar nyelv? Ez a kérdés sokunkban, sokszor felmerül, többek között politikusainkban is. Mit ér a nyelv, ha magyar? címmel április 26-án konferenciát szerveztek Brüsszelben, tudatta egy rövid bejegyzésben Csáky Pál közösségi oldalán.
A Mit ér a nyelv, ha magyar? című konferencián Brüsszelben az Európai Parlamentben az MKP elnökségéből Menyhárt József, Csáky Pál és Őry Péter vettek részt, melynek témája a Kárpát-medence hivatali kétnyelvűsége volt. A HUNINEU és Csáky Pál által szervezett konferencián a magyar nyelvhasználatról esett szó, s a szlovákiai előadókon kívül ukrajnai, romániai és szlovéniai előadói is voltak a rendezvénynek.
„A brüsszeli HUNINEU Iroda küldetése, hogy a külhoni magyar közösségek érdekeit megjelenítse és – együttműködve az érintett magyar közösséggel – érvényesítse az európai színtéren. Ennek megfelelően az a feladata, hogy tájékoztassa a brüsszeli diplomáciai, politikai közélet szereplőit és az uniós intézmények dolgozóit a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről, terveiről, céljairól és érdekérvényesítő tevékenységet fejtsen ki érdekükben.” – olvasható a szervezők, a HUNINEU honlapján a szervezetről.
Őry Pétert, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnökét, Csallóközcsütörtök polgármesterét faggattuk az eseményről.
„A kisebbségi nyelvhasználat állapotáról tartottak konferenciát, az általános helyzetet ismertettük, elmondtuk, milyen gondokkal küzdünk, felvázoltuk a megoldási lehetőségeket. A konferencia témája a nyelvhasználat a hivatalos érintkezésben volt, Menyhárt József, Szabómihály Gizella, Horony Ákos és én adtunk elő. Kárpát-medence más országaiból is voltak előadók, így megismertük az erdélyiek, kárpátaljaiak és a szlovéniaiak helyzetét is” – mondta el Őry Péter. Az MKP OT elnöke szerint szóba került a nyelvhasználat jogi háttere is, illetve azok a lehetőségek, melyeknek köszönhetően biztosítani lehetne a magyar nyelv használatát a hivatali érintkezésben.
Őry Péter a Felvidék.ma kérdésére elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy ahol a kisebbség nagy számarányban van jelen, ott egyenrangúnak kellene lennie a kisebbség nyelvének az államnyelvvel, azaz esetünkben a magyarnak a szlovákkal. „Hivatalos regionális nyelvvé kellene válnia a magyarnak, ez lenne a megoldás a problémára, egyenrangúsítani kell a nyelvünket.” Őry Péter úgy véli, problémás, ha a kisebbség nyelve alárendelt az államnyelvvel szemben, és ez elsősorban a hivatali érintkezésben szokott megmutatkozni.
