Elcsitult a Tátra dús füvű legelőin vívott lengyel-szlovák sajtcsatazaj: az Európai Unió hivatalosan is eredetvédelemben részesítette az oscypek márkájú lengyel sajtot.
A Tátra lengyel oldalán mindössze néhány falucskában – ott azonban már több mint négyszáz éve – készítik ezt a sajátos ízű, kissé gumiszerű, ámde füstölt sajtfélét, hagyományos, kézi eljárással, mégpedig alapvetően pasztőrizálatlan juhtejből. Maximum 40 százalékban képezheti az alapanyagot a tehéntej.
A kéklő hegyek túloldalán, Szlovákiában szintén gyártanak valami hasonlót, de azt gépesített módon sajtgyárban, és – ami a legfontosabb – az alapanyag akár 80 százalékát is elérheti a tehéntej aránya.
A lengyelek 2007 elején kérték a brüsszeli bizottságtól, hogy vegye fel az eredetvédelemben részesített termékek közé az oscypeket – abba az illusztris társaságba, ahol például a francia roquefort vagy az olasz gorgonzola is található. Ezzel azt kívánták elérni, hogy csak azt a sajtot lehessen oscypek néven forgalomba hozni, amely ténylegesen a néhány lengyel falucska valamelyikében készült.
A szlovákok – vétójogukkal élve – hónapokon át akadályozták a döntés, mígnem végül beadták a derekukat. Jan Janczy, a lengyel juh- és kecsketartók szövetségének vezetője szerint a jelenleg a boltokban oscypek néven kapható sajt 70 százaléka nem érdemli meg ezt a nevet, és az uniós döntés nyomán most majd javulhat a helyzet. Azt mondja, a Szlovákiában gyártott termék szlovák neve még így is sokkal kevésbé különbözik a lengyel sajt nevétől, mint amennyire minőségben elmarad attól. A szlovákok ugyanis oštiepoknak nevezik ezt a fajta sajtot.
Stop, MTI
