Oktatási reform Slota-módra: a felvidéki magyarok csak idegen nyelvként tanulhatnák anyanyelvüket – írja a múlt héten megjelent Heti Válasz, közben Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter aláírta az új oktatási-nevelési programot: megváltoztatta a szlovák- és a magyarórák arányát a magyar tannyelvű iskolákban. Júniusban Pozsonyba látogat Gyurcsány Ferenc, hogy találkozzon Robert Ficóval. Közben forrong a Felvidék, mert az új oktatási törvény életbelépése után a magyar iskolákban már csak idegen nyelvként oktathatnák a magyar nyelvet.
Az új szlovák oktatási törvényt első olvasatban elfogadta a pozsonyi törvényhozás. A tervezetet Ján Mikolaj oktatási miniszter, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője nyújtotta be. (Az SNS elnöke az a Ján Slota, aki magyarellenes kirohanásai miatt vált hírhedté.) A koncepció szerint az óvodától kezdve mindenkinek bírnia kell az államnyelvet, ezért a magyar iskolákban több tantárgyat kizárólag szlovákul fognak tanítani, s nőne a szlovák nyelvre és irodalomra fordított idő.
Eddig a magyar iskolákban a magyar számított az anyanyelvnek, és a szlovák volt az idegen nyelv, most viszont fordulna a kocka. Míg idáig egy szlovák elemi iskolában hetente 26 órát oktattak, egy magyar tanintézetben kettővel többet, mivel a többletidőre szükség volt a magyar nyelvű oktatás színvonalának megőrzése érdekében. A pluszórákért pedig nyolc százalékkal magasabb támogatás járt. Mivel most a heti óraszámot a szlovák iskolák szintjére csökkentenék, a magyar iskolák elesnének az eddigi többletjuttatástól. Igaz, a leendő törvény lehetőséget adna a fakultatív magyartanulásra, de ezért nem járna többletpénz, ami pedig a magyar nyelvű oktatás elsorvadásához vezethetne. Nem lenne miből kifizetni a tanárok túlóráját, nem is beszélve az áramból, a fűtésből és egyéb tényezőkből fakadó kiadásokról.
A magyar iskolák tananyaga egyébként sem tetszik a szlovák kormánynak. Az oktatási miniszter azt akarja elérni, hogy csak a tárcája által jóváhagyott tankönyvből lehessen tanítani, mivel sok magyar iskolában anyaországi tankönyvet használnak, amelyeknek „más a tartalmuk”. Azt szeretné, ha magyarra fordítanák a szlovák tankönyveket, és ezt használnák a magyar tanintézetekben.
A Szlovák Nemzeti Párt a szlovák oktatást is meg akarja reformálni, és lényegesen jobb színben kívánják feltüntetni a második világháború alatti szlovák fasiszta bábállam elnökét, Jozef Tisót, akit háborús bűnösként kivégeztek. Tiso bűnei közé tartozik, hogy 500 német birodalmi márkát fizetett a németeknek minden deportált zsidó után. Ján Bobák, a Matica slovenská (Szlovák A nyácska) képviselője er ről úgy nyilatkozott, hogy valós összefüggések kö zött kell Tiso szerepét értékelni, s mint hozzátette, a katolikus papból lett politikus államfőként megállta a helyét. Tiso ugyanakkor nemcsak a zsidókat, hanem mindenkit üldözött, aki nem volt szlovák, így a Felvidék egy részének visszacsatolása után az ott maradt magyarokat is asszimilálni akarta.
Gyorsuló asszimiláció
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint nem szűnik a felvidéki magyarság asszimilációja, és a mostani oktatási törvény fel is erősíti az eddigi folyamatokat.
– Mennyire gyorsítja fel a tervezett oktatási törvény a felvidéki magyarság asszimilációját?
– Az asszimiláció az oktatási törvénytől függetlenül felgyorsult. Azt hittük, hogy az EU-tagság és a demokratikus környezet segíteni fog a helyzeten, de tévedtünk. Az oktatási törvény viszont felerősíti ezt a folyamatot.
– Milyen eszközeik vannak, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását?
– Nincsenek csodafegyverek. Mi tárgyalásos úton szeretnénk tisztességes megoldást találni. Meg akarjuk tartani az eddigi kisebbségi jogokat, és elejét kívánjuk venni annak, hogy ezek állandóan csorbuljanak.
– A közel félmillió magyarból két és fél évtized múlva hány maradhat?
– Nehéz jósolni. De minden évben 1200 diákkal kevesebben iratkoznak be magyar elemi iskolákba. És az is tény, hogy tíz év alatt ötvenezerrel csökkent a magyarok lélekszáma, legalábbis azoké, akik magyarnak vallják magukat a Felvidéken.
Heti Válasz, G. Fehér Péter
