Az Európai Parlament már tavaly szeptemberben felszólított az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra. A dokumentum szerint ide értendő a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Pospolitost, a belgiumi Blood, Bodem, Eer en Trow, a nagy-britanniai Combat 18, a svédországi Svenska Motstandsrörelsen, a dán Nationalsocialistiske Bevagelse, a görög Hrisi Avgi, az ausztriai Kärntner Heimatdienst vagy a román Noua Dreapta tevékenysége, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is.
2007 szeptember végén három szlovák EP-képviselő nyilatkozattervezetet nyújtott be az Európai Parlamentnek „a Magyar Gárda nevű szélsőjobboldali milícia tevékenységéről”. Ebben emlékeztettek arra, „a történelem már megmutatta, milyen irányba fejlődhet a militáns nacionalizmus”. Szerintük „egyetlen mai demokratikus társadalomnak sem lenne szabad tolerálnia az ilyen csoportok és fellépések radikalizálódását”, ezért az EP nevében felkérnék „a Magyar Köztársaság valamennyi illetékes hatóságát és az európai szintű hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel a Magyar Gárda tevékenységét”. Október végén aztán három magyar európai parlamenti képviselő – a liberális Szent-Iványi István, a szocialista Tabajdi Csaba és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint egy-egy baszk, illetve bolgár szocialista képviselő olyan EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólított fel. A dokumentum felkérte a tagállami és az európai szintű illetékes szervezeteket – különösen az Alapjogi Ügynökséget –, kövessék figyelemmel a szélsőséges, félkatonai csoportok tevékenységét. Az írás szerint ide értendő – de nem kizárólagosan – a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Pospolitost, a belgiumi Blood, Bodem, Eer en Trow, a nagy-britanniai Combat 18, a svédországi Svenska Motstandsrörelsen, a dán Nationalsocialistiske Bevagelse, a görög Hrisi Avgi, az ausztriai Kärntner Heimatdienst vagy a román Noua Dreapta tevékenysége, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is. Ezen szervezetek némelyike nyilvánosan bejegyzett, míg mások hivatalosan be vannak tiltva, mégis időről időre újraszerveződnek eltérő elnevezéssel, vagy pedig de facto folytatják tevékenységüket. A nyilatkozat leszögezte, minden lehetséges eszközzel szembe kell szállni a szélsőséges nacionalizmussal. Minden demokratikus politikai pártnak, nem kormányzati szervezetnek, egyházi és vallási közösségnek egységesen kell fellépnie e szervezetek és tevékenységük ellen. Emellett felszólította az európai és a nemzeti politikai pártokat, hogy világos és egyértelmű módon ítéljék el és tagadják meg az összes hasonló szervezetet, azok ideológiáját és tevékenységét. Végül 2007. december 13-án az Európai Parlament hivatalosan állást foglalt „A szélsőségesség fokozódása elleni küzdelemről Európában” címmel, nagy többséggel.
Ez év április 19-én a nagy keresztény egyházak vezetői is világos üzenetet fogalmaztak meg az antiszemita, rasszista nézeteket hirdető szélsőjobboldallal szemben. A kormányfő pedig egy múlt heti interjúban utalt arra: egyes országokban tiltják a félkatonai egyenruhás szervezetek felvonulását, ám hazánkban még nincs ilyen szabály. Valóban: Ausztriában és Németországban is léteznek ugyan szélsőjobboldali mozgalmak, de szigorú törvények és hatósági ellenőrzés határolja be a működésüket. Nyugati szomszédunk rögtön a felszabadulás után betiltotta a Wehrmacht, az SS vagy a náci párt egyenruhájának viselését. Emellett bármilyen, a vészkorszakra emlékeztető szimbólum tiltott, így a karlendítés is. Németországban ugyancsak törvény szabályozza az egyenruha-viseletet. Múlt év novemberében Prága polgármestere sem adott engedélyt neonácik masírozására a régi zsidó negyedben, amiből kisebb jogi kalamajka keveredett, mivel a bíróság felülírta a hivatal döntését. Ennek ellenére Pável Bém másodszor is megtagadta hozzájárulását a felvonuláshoz, összecsapásba is torkollott a kristályéjszaka áldozatairól szóló megemlékezés. A helyzet megoldását a cseh főváros polgármestere a gyülekezési törvény módosításában látja.
Itthon, az igazságügyi minisztériumban nincs előkészületben ilyen tervezet. Kérdésünkre az volt a válasz: ehhez politikai akarat kellene, a szakmai munkát a tárca már hozzátenné.
(Népszava online)
