Megerősítették kedden az Európai Unió tagországai azt a célkitűzésüket, hogy 2010-ig a bruttó össztermék 0,56, 2015-ig pedig annak 0,7 százalékára emelik a fejlődő világ segítésére szánt kiadásaikat.
Az EU 2004 óta csatlakozott tagországaira ezeknél kisebb vállalások vonatkoznak, 2015-re például csak 0,33 százalék.
A megerősítésre azért volt szükség, mert tavaly a statisztikák szerint – most először – csökkent az erre fordított uniós összeg.
A sajtóiroda információi szerint tavaly a többi tagország mellett Magyarországon is visszaesett az említett kategóriába tartozó kiadás.
Uniós szinten tavaly 46 milliárd euró jutott fejlesztési célokra. 2010-re az összeg a tervek szerint megközelíti a 66 milliárd eurót.
Brüsszeli találkozójukon a tagállamok külügy- és fejlesztési ügyekkel foglalkozó miniszterei arról is állást foglaltak, hogy rugalmasabb megközelítést kell alkalmazni a fejlődő államokkal folytatott gazdasági partnerségi tárgyalásokon, mert az ezeken készülő megállapodások kidolgozása késésben van.
A kétoldalú egyezményeknek az eredeti tervek szerint már tavaly meg kellett volna születniük, mert a korábbiak lejártak. A nehézségeket egyebek között az okozza, hogy az uniónak olyan egyezményeket kell kötnie, amelyek teljes mértékben megfelelnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainak.
Az előző nap kezdődött kettős EU-miniszteri üléshez kapcsolódva tartották kedden az unió és Törökország társulási tanácsának újabb fordulóját. Ezen mindkét fél a tagjelölt Törökországgal folytatott tárgyalások lassulásáról tett említést – csakhogy míg az unió szerint ennek az az oka, hogy Ankara nem halad elég gyorsan saját reformjaival, a török fél az unió részéről – különösen Franciaországnál – lát szándékos lassítási kísérleteket.
Ali Babacan török külügyminiszter megerősítette, hogy országának továbbra is a teljes jogú EU-tagság a célja. Törökország eddig 35 tárgyalási fejezetből csak hatot nyitott meg az EU-val.
Kedden tartották az EU és Moldova közötti, úgynevezett együttműködési tanács ülését is. Vladimir Voronin moldovai elnök ezt megelőzően találkozott Benita Ferrero-Waldner külügyi EU-biztossal, és egyebek között arról biztosította őt, hogy országa – nemzetközi keretek között – hajlandó tárgyalásokat folytatni a szeparatista Dnyeszteren túli területtel kapcsolatos konfliktusról.
Ferrero-Waldner méltatta az eddigi moldovai reformlépéseket, de továbbiakat tartott szükségesnek az igazságügyi reform, a korrupcióellenes harc, a sajtószabadság területén és több gazdasági reformkérdésben.
Echo TV
