Orbán Viktor szerint a felborult szociális egyensúly helyreállítására van szükség ahhoz, hogy a magyar társadalom, és így a magyar gazdaság is, versenyképes legyen. A Fidesz egymillió új munkahely létrehozását és a státustörvény visszaállítását tervezi. • Állomások Bálványostól Tusnádig
• Hamarosan nemzetpolitikai fordulat következhet be
• Még egy hét gondolkodási időt kapott a Magyar Polgári Párt
„1944 óta csak négy olyan év volt, amikor karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata kormány vezette Magyarországot, ez pedig az 1998 és 2002 közötti időszak volt” – mondta Orbán Viktor szombaton a székelyföldi Tusnádfürdőn, a XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában. A Fidesz elnöke szerint az Antall-kabinetnek csupán arra volt lehetősége, hogy a rendszerváltozás utáni csődhelyzetet kezelje. A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt elnöke elmondta, felmérések szerint Magyarországon az emberek túlnyomó többsége úgy érzi, hogy rosszul, illetve rossz irányba mennek a dolgok. „A jelenlegi kormányban a pancser és kókler szerelők azt akarják megjavítani, amit nem lehet” – mondta.
A megoldás Orbán szerint a szociális egyensúly megteremtése, amellyel versenyképessé válhat az ország. Ehhez szerinte három pillér szükséges: a stabil létbiztonság, az esély az egészséges életre, valamint a megfelelő oktatásra. „A jelenlegi kormány mindent a versenyképesség növelésének rendelt alá, és eközben folyamatosan csökkent a versenyképességünk. A recept az, hogy a felborult szociális egyensúlyt helyre kell állítanunk, csak ez után lehetünk versenyképesek. Fordítva nem megy” – mondta. Orbán szerint a Gyurcsány-kormány egyébként is csak a gazdasági versenyképességre koncentrált, a társadalom versenyképességét nem tartotta szem előtt – sőt azt le is rombolta.
A volt miniszterelnök elmondta, hogy pártja tíz év alatt egymillió munkahelyet akar teremteni. „Ehhez egymillió munkavállalóra is szükség van. Közülük három-négyszázezer már most is dolgozik, de titokban, nem hivatalosan” – tette hozzá.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy korábban, amíg a térség éllovasai voltunk, a határon túliaknak is biztatást jelentett Magyarország sikere, de most azt látják, hogy a szomszédok sokkal jobb eredményeket értek el. Utalt a 2004. december 5-i – a kettős állampolgárságról szóló – népszavazásra is. „Akkor a kormány azzal fenyegette a választókat, hogy a kettős állampolgárság megadása miatt csökkenni fog a nyugdíjak értéke, nőni fog a munkanélküliség, leáll a gazdasági növekedés, veszélybe kerül az egészségügyi ellátórendszer. A magyarországiak nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, de most azzal szembesülhetnek, hogy minden, amivel akkor ijesztgették őket, bekövetkezett. A 23 millió román helyett pedig azt láthatjuk, hogy külföldön vállalnak munkát a magyarok” – mondta Orbán, majd beszélt arról is, hogy a jelenlegi kormánytöbbség módosította a státustörvényt, és kihúzta abból azt a passzust, hogy „a magyar nemzet egységes”. „Aki ezt megszavazta, az a nemzet megosztásának politikáját folytatja, aki viszont a törvénybe való visszahelyezéséért küzd, mint például a Fidesz, az a nemzet összefogása és egysége érdekében dolgozik” – jelentette ki a pártelnök. A Fidesz törvényjavaslatban indítványozza majd a törölt passzus visszahelyezését. A kormányzatnak pedig még mindig erkölcsi kötelessége megalkotni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert akik elmentek szavazni, azok többsége igennel szavazott. A Fidesz reményei szerint ezért az új magyar parlament kellő fontossággal fogja újratárgyalni ezt a kérdést – mondta Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke rámutatott: olyan helyzetbe jutott a magyar nemzet, hogy külön nyelve van az értelemnek, és külön a szívnek. „Magyarországon az embereknek most először a szív nyelvén kell beszélni. Többről van szó, mint arról, hogy az értelem és a gondolatok essenek egybe. Magyarországon a sikerhez ma a szívek egybehangzására van szükség” – mondta.
Váli Júlia, Tusnád