Fiatalok szemével – rovatunkban a budapesti Corvinus Egyetem komáromi kihelyezett tagozata diákjainak írásai olvashatóak a szomszédságpolitikáról, a felvidéki magyarságról, az oktatásügyről. Ezúttal Tóth Árpád Zoltán írását közöljük:
1. Adatok
A „visegrádi négyek” négy ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) nem hivatalos neve. Lengyelország lakosságának száma és területe nagyobb, mint a többi három ország lakosságának száma és területe együttvéve. A Cseh Köztársaság területe 78 864 km2, lakosságának száma 10,23 millió fő (2001), fővárosa Prága, az államfő Václav Klaus, a kormányfő Mirek Topolánek. Lengyelország területe 312 685 km2, lakosságának száma 38,2 millió fő (2002), fővárosa Varsó, az államfő Lech Kaczyński, a kormányfő Donald Tusk. Szlovákia területe 49 035 km2, lakosságának száma 5,38 millió fő, fővárosa Pozsony (Bratislava), az államfő Ivan Gašparovič, a kormányfő Robert Fico.
MAGYARORSZÁG
II. Történelem
A 14. század folyamán a közép-európai uralkodók találkozóinak helyszíne volt Visegrád. Már 1335-ben, a visegrádi várban találkozott egymással a lengyel, cseh és magyar király. A politika és kereskedelem területén szoros együttműködésről állapodtak meg. A 90-es évek elején újraéledő együttműködés innen kapta a nevét. A csoport nevét Václav Havel, a CSSZSZK köztársasági elnöke, Antall József magyar miniszterelnök és Lech Valesa lengyel elnök találkozóján választották 1991. február 15-én, Visegrádon. A politikusok nyilatkozatot írtak alá, hogy az európai integráció felé vezető úton a három ország szorosan együtt fog működni. A csoportot eredetileg visegrádi hármaknak hívták, visegrádi négyekről a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság 1993-as kettéválását követően beszélünk. Az együttműködés elősegítette a kommunizmusból a demokratikus társadalomba történő átmenetet. Az euró-atlanti struktúrába történő beilleszkedés után a V4 külpolitikája jelentősen bővült. A Visegrádi csoport a közép-európai országok közötti regionális együttműködésre, illetve a régió identitásának erősítésére törekszik, emellett a demokratizációs folyamatok ösztönzésére olyan országokban, mint például Ukrajna, Fehéroroszország, Moldávia. A V4 kialakulásában nagy szerepet játszott a térség államainak közös történelme, a lakosság hasonló mentalitása, és a közép-európai régió fejlesztésének közös érdeke. A visegrádi együttműködés lényege abban rejlik, hogy a vezető politikusoknak lehetőségük van a különböző szinteken zajló rendszeres üléseken konzultálni egymással. A V4 országaiban a polgári társadalom támogatója a pozsonyi (Bratislava) székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, melyet 1999-ben a négy tagország kormánya hozott létre. Ez a csoportosulás egyetlen intézménye, mely támogatja a kultúrát, tudományt, művelődést, a fiatalok csereakcióit, a határokon átnyúló együttműködést, és az idegenforgalmat. Az alap 5 millió eurós költségvetéséhez mind a négy ország azonos mértékben járul hozzá.
III. Kétoldalú kapcsolatok
1. Magyarország – Csehország
A Cseh Köztársasággal 1993. január 1-jén, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlásakor vett fel a Magyar Köztársaság a diplomáciai kapcsolatokat. A politikai kapcsolatok rendezettek. Felsőszintű találkozóra gyakran sor kerül kétoldalú, multilaterális és regionális keretek között egyaránt. A Csehországban élő magyarok száma körülbelül 15-20 ezerre tehető. [www.wikipedia.org]
2. Magyarország – Lengyelország
A Lengyelország és Magyarország közötti alapszerződés 1992-ben lépett hatályba. A két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a beruházás-védelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás szabályozza. A jogi bázis átláthatóságát segíti a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv, amely 2005. december 29-én lépett hatályba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságában és Fehéroroszországban a magyar állampolgárok konzuli érdekeinek védelmét egyes ügyekben a Lengyel Köztársaság konzuli képviseletei látják el. A két ország 1919. szeptember 19-én létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Ma Magyarország nagykövetséget működtet Varsóban, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet vezetésével. Krakkóban 1919-ben létesült a Magyar Köztársaság első konzuli kirendeltsége, amelyet 1921-től szerveztek át konzulátussá és 1939-ig működött. 1994 óta Krakkóban ismét működik főkonzulátus, melynek hatásköre 6 dél-lengyelországi vajdaságra terjed ki. Poznanban és Łódźban magyar tiszteletbeli konzul tevékenykedik. Lengyelországban lengyel-magyar baráti társaságok működnek, melyek jelentősen hozzájárulnak a két nép közötti barátság, közös hagyományaink, emlékhelyeink ápolásához. A két főváros közötti kapcsolat egyre élénkebb. 2005-ben kötött együttműködési megállapodást Budapest Varsóval és Krakkóval. 2007. óta március 23-a a Lengyel – Magyar Barátság Napja, melyet a két országban a tervek szerint minden évben megünnepelnek.
3. Magyarország – Szlovákia
A két ország között érvényben lévő fontosabb egyezmények közül a következőket találhatjuk a külügyminisztérium honlapján:
* a beruházás-védelemről szóló egyezmény
* a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
* Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről
* a belügyi szervek együttműködéséről szóló megállapodás
* a katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény
* jegyzőkönyv a két ország külügyminisztériumainak együttműködéséről
* a környezet- és természetvédelmi egyezmény
* a kölcsönös foglalkoztatáspolitikai egyezmény
* a tudományos és technológiai együttműködési egyezmény
* kulturális és oktatási egyezmény
* Megállapodás az országainkban élő magyar, illetve szlovák kisebbségek kölcsönös kulturális és oktatási támogatásokról
* Ipoly-hidak újjáépítésére vonatkozó szándéknyilatkozat
* A magyar-szlovák államhatáron átvezető turistaútvonalakon történő határátlépésről szóló megállapodás
* A szervezett bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködésről, a rendőri szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyének létesítéséről, valamint a belügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló megállapodások
A Szlovák Köztársasággal 1993. január 1-jén vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat. 1995-ben került aláírásra a két ország kapcsolatait átfogóan szabályozó „alapszerződés”, melynek teljesítését 12 kormányközi vegyes bizottság ellenőrzi. Magyarországnak Kassán, Szlovákiának Békéscsabán működik főkonzulátusa. A két ország közötti közlekedés könnyebbé vált többek között a Budapest és Pozsony közötti autópálya-kapcsolatnak köszönhetően. A több mint 600 km hosszú határszakasz mentén egyre több az együttműködés. A kedvezménytörvény ügye 2001 és 2003 között visszavetette a kétoldalú kapcsolatokat.
A hivatalos verzión túl mindenki, aki kis ismerettel is rendelkezik a két ország viszonyáról, az nagyon jól tudja, hogy milyen feszültségek vannak közöttük. Ezeknek történelmi gyökerei vannak, és egyik fél számára sem kedvezőek. A 2001-es népszámlálás alapján Szlovákiában 520 528 fő a magyar nemzetiségűek száma és 572 929 fő a magyar anyanyelvűek száma.
Magyarországon 17 693-an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek 2001-ben 11 817-en szlovák anyanyelvűnek. [www.index.hu] A magyar külpolitikának nincs túl sok pozitív ráhatása a határon túli magyarok helyzetére, ellenben a magyarellenes hangok erősödéséhez extra adalékul szolgálhat a nem megfelelő külpolitika. A 2006-ban létrejött szlovák kormánykoalíció egyik pártja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az SNS vezetője, Ján Slota magyarellenes kijelentései, és az ennek nyomán kialakult szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások, az azokra adott válaszreakciók tovább fokozták a feszültséget a két ország viszonyában.
4. Csehország – Szlovákia
Csehországban jelentősebb szlovák kisebbség él. Számuk 375 ezerre tehető a határon túli szlovákok hivatala szerint. [www.index.hu]
IV. Politikai keret
1. Kommunista blokkból az euró-atlanti struktúrába
A Visegrádi négyek mindegyike a kommunista blokkhoz tartozott, a Szovjetunió rátelepedett ezekre az országokra. A rendszerváltás éveiben az Oroszországtól való minél távolabb kerülés politikája jellemezte az együttműködés államait. Ezzel összhangban az euró-atlanti övezethez való közeledés volt a kitűzött cél.
2. Európai Unió
Az EU 27 országból áll, lakosainak száma meghaladja a 490 millió főt. [europa.eu] Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli. A V4 mindegyike 2004-ben csatlakozott az EU-hoz. Az EU-nak való megfelelés, az elvárások teljesítése sokszor nagy dilemma elé állítja az egyes tagállamokat. Az EU csatlakozás gazdasági fellendülést hozott a legtöbb tagállamban. Sajnálatos, hogy Magyarország gazdasági növekedése a csatlakozás óta lelassult. A négy ország különböző erővel rendelkezik az EU-n belül. Lengyelország különösen fontos szereplőjévé vált az EU-nak.
Az EU 2004-es és 2007-es bővítési köre után a döntéshozatal az előző évekhez képest nehezebbé vált. Több tagállam értelemszerűen több vitás helyzetet eredményez. Íme egy példa az EU eljárási rendjéből:
Ugye milyen egyszerűnek tűnik? De ez már egy másik történet…
3. NATO
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (angolul North Atlantic Treaty Organisation) – rövidítve NATO – 26 európai és észak-amerikai ország szervezete. A szövetség célkitűzése értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999-ben lett a szövetség tagja. Szlovákia 2004-ben vált a szövetség tagjává további 6 állammal (a 3 balti ország, Szlovénia, Románia és Bulgária) egyidőben. [www.nato.int]
4. USA
Az USA a NATO-n keresztül és azon kívül is gyakorolja hatását a közép-európai államokra. Az USA-nak való megfelelési kényszer szintén fontos kihívás elé állítja a négy államot. Az USA-nak érdeke-e egy megosztott EU, egy megosztott Közép-Európa? Valószínűleg igen. Az biztos, hogy külpolitikájukkal jelentősen hozzájárulnak a megosztottsághoz.
5. Oroszország
Oroszország a világ legnagyobb területű országa, az EU nélkülözhetetlen stratégiai partnere, a keleti térség főszereplője. Magyarország, és az egész közép-európai térség energiabiztonsága függ tőle.
6. Közép-Európa
A szomszédos államokkal folytatott külpolitika a negyedik fontos tényező. A V4-nek 10 állammal van szárazföldi határa. Szomszédos állam Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Belorusszia, Litvánia és Oroszország. Minden szomszédos állammal törekedni kell a jó kapcsolatok ápolására. Ki kell emelni a már külön tárgyalt Oroszországon kívül Németországnak és Ukrajnának a térségre gyakorolt hatását. Németország az EU vezető hatalma, Oroszországgal való kapcsolatai nagymértékben befolyásolják a közép-európai országok fejlődését. [Kiss J. László]
A V4 nem tervezi a bővülést, de több országgal is aktívan tartják a kapcsolatokat (V4+, Regionális együttműködés). A V4+ egy szélesebb regionális együttműködés, egy nyitott koncepció sokféle projekt számára, melyekben több különböző ország is részt vehet. A Regionális Partnerség csupán a V4-et, Ausztriát és Szlovéniát foglalja magában. A V4 együttműködik más regionális csoportokkal, mint az Északi Tanács, Balti-tenger országainak Tanácsa, Balkán országai, Benelux államok.[www.visegradgroup.eu]
A gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbak a V4-en belül, ezt tovább erősítené a közös valuta. Míg azonban Szlovákiában 2009. január 1-jén valószínűleg bevezetik az eurót, és 3-4 éven belül várhatóan Csehországban is megtörténik ugyanez, addig Magyarország és Lengyelország euró-övezethez történő csatlakozásának időpontja eléggé megjósolhatatlannak tűnik.
V. Aktuális események és azok várható hatása
1. Koszovó és nemzetiségi kérdések
Közel egy időben ismerte el Szerbiát három szomszédja: Bulgária, Horvátország és Magyarország. Március 19-én először Magyarország, majd Horvátország, egy nappal később Bulgária ismerte el az új államot. „Nem számíthatnak jó kapcsolatra Szerbiával azon államok, melyek elismerik Koszovót.” – nyilatkozta a szerb külügyminiszter. Szerbia visszahívta budapesti és zágrábi nagykövetét. [m1 Híradó, 2008.03.19.]
Ezek a történések a Szerbiával való viszonyunkat feszültebbé teszik. Ezenkívül különösen nehézzé teheti ez a vajdasági magyarok helyzetét. A Horvátországgal és Bulgáriával való előzetes egyeztetés mindenképpen dicséretes, ezáltal a Szerbiában ezzel kapcsolatban felszínre törő ellenérzések megoszlottak. A magyar külügy kijelentette, hogy Koszovó nem jelent precedenst. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint precedenst a koszovói szerbeknek nyújtott esetleges autonómia jelenthet a határon túli magyarok számára. A határon túli magyar szervezeteket tömörítő Kárpát-medencei Autonómia Tanács bejelentette, hogy a testület a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal a céllal, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását.
Kérdés, hogy miért éppen akkor ismerte el Magyarország Szerbiát, amikor elismerte. Lehet, hogy egyszerűen az EU többségi döntését követtük – Magyarország volt a 17. állam az EU-ban (és a 32. a világon), mely elismerte Koszovót. Valószínűleg az USA-nál akart szerezni egy jó pontot a magyar külügy. Szerepet játszott az elismerésben az a belpolitikai nyomás, amit a FIDESZ helyezett a kormányra a bejelentést megelőző időszakban. Az a politika, amely összemosta a kormánypártok helyes és helytelen döntéseit, és rossz színben tüntetett fel mindent, amit tett vagy nem tett a kormány – így azt is, hogy nem történt meg Koszovó elismerése. Nem lett volna szerencsés egy még hamarabbi elismerés. Azért is várt ennyit a döntéssel a kormány, mert nem akarta, hogy a március 15-i ünnepségeken támadás érje a vajdasági magyarokat. [www.mtv.hu] Vajdasági magyar politikusok magyarellenes zavargásoktól tartottak. A KDNP a kettős állampolgárság intézményét tartja megoldásnak. Indoklásuk szerint ez már rendelkezésre áll a többi Vajdaságban élő kisebbség, így a horvát, szlovák és román nemzetiségűek számára. A kettős állampolgárság elé sem Szerbia, sem az EU nem gördítene akadályt. A magyar kormánypártok továbbra is a kettős állampolgárság intézménye ellen vannak. [ECHO TV, 2008. március 19.] A külügy szintén március 19-én jelentette be, hogy 2009 elejétől vízummentesen utazhatnak a turisták és az üzletemberek az Egyesült Államokba. [www.mtv.hu] Lehetséges, hogy az időzítésben ennek is volt szerepe. Ugyanúgy, ahogyan az EU-n belül, a V4-en belül sincsen egyetértés Koszovóval kapcsolatban. Koszovó függetlenségét Lengyelország már hamarabb elismerte, Szlovákia – Romániával, és több más állammal egyetemben – elzárkózott az elismeréstől, míg Csehország jelenleg semleges állásponton van. Egy felmérés szerint a cseh lakosság kétharmada ellenzi Koszovó függetlenségét. Az ellenzéki oldal, a szociáldemokraták és a kommunisták egységesen tiltakoznak Koszovó elismerésével szemben. A kormánykoalíció megosztott a kérdésben: míg a középső koalíciós partner (a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt) egyre erősebben ellenzi, addig a koalíciót vezető Polgári Demokratikus Párt hajlik a délszerb tartomány önállóságának közeljövőben történő elismerésére.
Václav Klaus cseh államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy Koszovó függetlenségének nemzetközi elismerése példaként szolgálhat más nemzetiségek számára, és egyben utalt Magyarország és a félmilliós magyar kisebbséggel rendelkező Szlovákia feszült viszonyára. Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy országa talán soha nem ismeri el a független Koszovót, utalt arra, hogy Koszovóval egy az országát is fenyegető precedens jött létre. [www.nol.hu] Ján Kubiš külügyminiszter leszögezte: Szlovákia most és a jövőben is elutasít minden autonómiatörekvést. [www.mno.hu] J§n Slota ennél továbbment: szerinte a harmadik világháború kitöréséhez vezethetnek Koszovó elismerésének következményei. Kijelentette, hogy a balkáni fejlemények láttán az elszakadásról ábrándozó kisebbségek másutt is vérszemet kapnak. [www.index.hu] Szlovákiában J§n Slota a 2. legnépszerűbb politikus egy februári felmérés szerint. Nála csupán Fico népszerűbb. [www.index.hu] Félő, hogy még jobban felerősödik a magyarellenesség Romániában és Szlovákiában is, különösen megnehezítve ezzel az ott élő magyarok életét. Slota Orbánnal riogatta a szlovákokat. A jelenlegi magyarországi belpolitikai helyzetben nem nagyon lehet elképzelni olyan forgatókönyvet, mely szerint 2010-től ne a FIDESZ kormányozza Magyarországot. Az MSZP rengeteg szavazót veszített 2006 óta, a 2008-as népszavazás megbuktatta a kormány reformprogramját, jelenleg kormányválság van. A kérdés csupán az, hogy kitölti-e az idejét a kormány, vagy esetleg a FIDESZ már 2010 előtt, előrehozott választások után megkapja a lehetőséget a kormányzásra. A miniszterelnök valószínűleg Orbán Viktor lesz, és mivel Szlovákiában sikerrel kreáltak belőle a szélsőséges szlovák politikusok ellenséget, így népszerűségnövelő akciók keretében tovább szíthatják e politikusok a feszültséget. Magyarországon mindazonáltal az utóbbi időben megjelent egy valós – bár felnagyított – probléma, a Magyar Gárda színre lépése, erősödése. A szélsőséges szervezet tagjainak a létszáma már 1000 fő felett van. Pozsony állásfoglalása szerint ez „a szélsőséget és a revizionizmust nyíltan hirdető, a szomszédos országokban és más nemzetekhez tartozó emberekben külső ellenséget kereső” szervezet tevékenysége ellenkezik azokkal az alapelvekkel, amelyekre a jelenlegi Európa épül. Nyilatkozatban ítélték el, hogy a Gárda működését Magyarországon nem akadályozzák, és az agresszív nacionalista szervezetet egyes politikai tömörülések is támogatják. A szlovák álláspont szerint „Ez egész Európa gondja”, az agresszív nacionalizmusnak, rasszizmusnak, idegengyűlöletnek, antiszemitizmusnak, újfasizmusnak nincs, és nem is lehet helye Európában. Az illetékes hatóságokat felhívták a nyilatkozatban, hogy akadályozzák a Gárda működését. A külügyi nyilatkozatban a szlovákok jelezték, hogy európai intézményekhez is fordulnak a probléma kezelése érdekében.
2. Egyéb fontos események
További lényeges kérdés a Déli Áramlat ügye. Oroszország diverzifikálni akarja gázszállításait. Magyarországnak is hasznos lehet, ha nem csak a Nabucco-ra alapoz. A Déli Áramlat ügye miatt a V4-en belül Lengyelországgal kerültünk kisebb konfliktusba. Lengyelország fő kifogása a magyar kormánnyal szemben, hogy túl közel került Moszkvához, és nem állt ki az egységes uniós energiapolitika mellett. A visegrádi csoporton belül jelenleg ez a kérdés – a közös energiapolitika – áll a középpontban.
Nagy kérdés még Csehország és Lengyelország részvétele az USA rakétavédelmi programjában. Oroszországnak ez értelemszerűen nem tetszik, hiszen sérti az érdekeit. Az orosz szakértők bevonása valamelyest megnyugtathatja Moszkvát. A cseh ellenzék idő előttinek tartja a cseh-amerikai radaregyezmény bejelentését. Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint ilyen fontos kérdésben népszavazásnak kellene döntenie. A rakétavédelmi rendszer kiegészítése eredményeként – melyet a bukaresti NATO-csúcson jelentettek be – az európai NATO-tagállamok területének 80%-a kerül védelem alá.
A NATO bővítése szintén olyan nagy horderejű esemény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A NATO államok vezetői Horvátország és Albánia meghívását egyhangúlag támogatták, Macedóniának meg kell oldania az országnév-használattal kapcsolatban Görögországgal felmerült vitáját. Ukrajna és Grúzia felvételét támogatta az USA és több új közép-európai tagállam, azonban Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak sikerült megakadályoznia azt. Ezen államok semmiképp nem akartak összeveszni Oroszországgal Dmitrij Medvegyev elnökségének kezdetén egy olyan kérdés miatt, amelyből semmilyen geopolitikai érdekük sem származik. A Kommerszant című újság szerint a NATO elcserélte Ukrajnát és Grúziát a rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésére. A rakétapajzs-telepítés azzal, hogy az USA-nak sikerült meggyőznie több NATO-tagállamot a részvételre NATO-projektté vált, így Oroszországnak a kérdésben már nem az USA-val, Lengyelországgal vagy Csehországgal van vitája, hanem a NATO-ban egyesült nyugati közösséggel.
Közép-Európa és a V4 államok jövőjét ezen események alakítják. Látható, hogy a világpolitikai játszmák főszereplői – az EU nyugati államai, az USA és Oroszország – által meghatározott erőtérben kell a V4-ek mindegyikének kialakítania a politikáját. A fel-felmerülő feszültségek ellenére valószínű, hogy a gazdasági kapcsolatok erősödni fognak a négy állam között, mivel egyre több szállal kötődik egymáshoz a négy ország.
Tóth Árpád Zoltán
FORRÁSOK
www.adatbank.transindex.ro
www.erdon.ro
www.europa.eu
www.fn.hu
www.index.hu
www.hvg.hu
www.kulugyminiszterium.hu
www.mno.hu
www.mtv.hu
www.nato.int
www.nol.hu
www.visegradgroup.eu
www.wikipedia.org
Stier Gábor: Varsó tiszta lapot nyit, 2008. 02. 01. , www.mno.hu
M1 Híradó
ECHO TV
Kiss J. László: Magyarország szomszédsági kapcsolatainak jövője – Lehetőségek és feladatok, tanulmány a külkapcsolati stratégiakutatás keretében, Budapest 2007.
