A politikai pártok Grúzia kérdésében megosztottak, mint ahogyan a külpolitika más területén is. A kormánykoalíció inkább arra a nézetre hajlik, hogy Oroszország háborúban való részvételét kiprovokálták és inkább az oroszérdekű polgárok védelméről van szó.
Az ellenzék viszont egyértelműen Grúzia oldalán áll, és álláspontjuk sokban hasonlít az Egyesült Államokéhoz.
Dušan Čaplovič kormányalelnök szerint a háborút a grúzok kezdték el, amikor beléptek Dél-Oszétiába. Az okot abban kell keresni, hogy ki volt az, aki az autonóm Oszétia területére lépett. A konfliktust szerinte a grúz fél váltotta ki és személyesen az elnök, Szaakasvili.”
A Szlovák Nemzeti Párt képviselője, Rudolf Pučík azon a véleményen van, hogy itt egy „tervezett katonai konfliktusról van szó“, amely azonban nem gyorsítja meg Grúzia felvételét a NATO-ba.
A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból Jozef Haľko egy kicsit más nézetet képvisel. „Ha Dél-Oszétia önálló akar lenni és néhány hatalom elismerte Koszovó függetlenségét Szerbia jóváhagyása nélkül, akkor ezt lehetővé kellene tenni Oszétia esetében is. Grúziának viszont nem kellett volna beleavatkoznia a belügyeikbe“. Haľko egyetért az orosz katonák oszétiai jelenlétével, viszont nem tetszi neki az oroszok grúziai területen való hadművelete.
A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt képviselője, Ivan Štefanec a konfliktussal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a pártja álláspontja világos. „Egyértelműen úgy értelmezem, hogy ez nem más, mint egy szuverén állam megtámadása idegen katonák által. Štefanecet bosszantja, hogy a konfliktussal kapcsolatban még nem nyilatkozott a kormányfő, Robert Fico. Ján Kubiš külügyminiszter azt mondja, hogy meg kell őrizni a területi egységet és teljes mértékben respektálni kell Grúzia függetlenségét, és elutasítja az erő használatát.
Egyébként az SDKÚ reagált a leghamarabb a konfliktussal kapcsolatban és azonnal Tbiliszi oldalára állt.
„Ahogyan mindig is a nemzetközi jog megsértésének tartottuk az önálló Koszovó kihirdetését és annak Szerbiától való elszakadását, mint egy ország szuverenitásába való beavatkozást, hasonlóan elítéljük az idegen területen történő katonai hadműveletet“ – nyilatkozta a kereszténydemokrata Martin Fronc. „Elutasítom Oroszország béketervét és a KDH igent mond a háború folytatására“.
„Oroszország egyértelműen betolakodó“ – mondta Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Moszkva szerinte még mindig nem nyugodott bele a Szovjetunió szétesésébe. „Meggyőződésem, hogy Vladimír Putin által aláírt politikáról van szó. Az Európai Unió sajnos még csak keresi azokat a módokat, hogyan reagáljon erre a konfliktusra“.
Bárdos azon a véleményen van, hogy a grúzok is hibát követtek el, akiknek számolniuk kellett volna Moszva ilyesfajta reakciójával. Bárdos szerint egy ilyen expanzív politikát, mint amilyet Oroszország folytat, a 21. században nem szabadna megtenni.
Felvidék Ma, sk
