A magyar külügyminiszter úgy látja, hogy két, ellentétes irányban alakulnak a Szlovákiához fűződő kétoldalú kapcsolatok: egyrészt mindkét állam közösen igyekszik elmélyíteni integrációs tagságát, másrészt viszont a politika szintjén feszültség tapasztalható, amióta Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNP) bekerült az ottani koalícióba.
A magyar fél kezdettől fogva hangoztatta fenntartásait az SNP miatt, féltve az ottani magyar kisebbséget. Jelenleg pedig egyre inkább az a benyomása, hogy a párt által irányított két tárcánál, az oktatási és a területfejlesztési minisztériumnál hátrányosan megkülönböztetik az ottani magyarságot, pedig annak idején Szlovákia azt ígérte, hogy nem változtat a kisebbségi status quon, a nemzetiségek jogállásán.
A külügyminiszter a szlovák álláspont módosulását azzal magyarázza, hogy a jelenlegi pozsonyi vezetés nemzetállamot kíván építeni, miközben többnemzetiségű országban él. Kohéziós erőként akarja fölhasználni, hogy valamivel szemben határozza meg önmagát. Ehhez járul, hogy újraértelmezi a történelmet, aminek szintén megvan a maga veszélye. Közrejátszik az is, hogy közelednek a választások, és további voksokra csak a szélsőségesek táborából számítanak. A szlovák gazdaság sikere, az euró készülő bevezetése szintén bátorítja a magyarellenes irányzatokat.
Új jelenség, hogy a Fico-kabinet Magyarországot teszi felelőssé a nemzetiségek gondjai miatt, mégpedig azzal az érveléssel, hogy nálunk nem gondoskodnak kellőképpen a szlovák nemzetiségről. Tapasztalható egyfajta megfélemlítés is, amire jó példa Malina Hedvig diáklány meghurcoltatása. Sajátos szlovák jogértelmezésre vall, hogy Pozsonyban – a környező államok közül egyedüliként – jogellenesnek tartják a magyar nemzetiségű képviselők némely külföldi kapcsolatát.
A külügyminiszter megerősítette, hogy Brüsszelben találkozik a szlovák diplomácia vezetőjével. Azt reméli, hogy az egyeztetés kedvező eredményeket, pozitív választ hoz a magyar felvetésekre, legyen szó akár a magyar iskoláknak nyújtott uniós támogatásról, akár a Szlovákiában kiadott magyar nyelvű tankönyvekről. Ez utóbbiakról szólva egészen képtelennek nevezte, hogy a frissen kiadott honismereti könyvben a magyar szövegbe ágyazva szlovákul szerepelnek a helyiségnevek. Gond az is, hogy nagy beruházások sem áramlanak az egyébként is lemaradt magyarlakta térségekbe.
Göncz Kinga szerint lassanként érdemes lenne pontról pontra megvizsgálni, hogy mi teljesül, és mi nem a két országban, az 1995-ben megkötött alapszerződésből. Ez az ellenőrzés arra is felhívhatja a figyelmet, hogy az ilyen nemzetközi egyezmények felülírják a nemzeti jogszabályokat.
A szlovák kormány és vezetője politikai felelősséget visel koalíciós partnere magyarellenes kijelentéseiért – mondta a külügyminiszter. A szlovákiai jogsértéseket illetően arra emlékeztetett, hogy az ilyen ügyekben először ott kell bírósághoz fordulni, és csak akkor lehet Brüsszeltől segítséget kérni, ha Szlovákiában nem születik jogorvoslat.
A magyar-szlovák viszonyban hosszú távon azonban nincs más megoldás, csak a megbékélés. Magyarország olyan együttműködést szeretne, amelyben rendezni lehet a problémákat. Ebben nemzetközi szinten számít az európai parlamenti képviselőkre és az európai pártcsaládokra is. Fontos szerepe lehet az Európa Tanácsnak is.
(Kitekintő / KÜM)
