A választott szlovákiai magyar képviselők és polgármesterek 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésének 15. évfordulója alkalmából a CSEMADOK Komáromi Területi Választmánya 2009. január 10-én a CSEMADOK komáromi székházában emlékgyűlést szervezett. A CSEMADOK Komáromi Területi Választmányának elnöke, Petheő Attila is köszöntötte a jelenlévőket. Az alábbiakban az egész beszédet közöljük.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a Csemadok Komáromi Területi Választmánya nevében megköszönjem Önöknek, hogy elfogadták meghívásunkat a mai megemlékezésre és emléktábla-avatásra. Ez az emléktábla a 15 évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés szervezői előtti tiszteletet igyekszik jelképezni. Tudjuk mind, hogy nyomokat kell hagynunk. Sokszor halljuk, hogy a múltat le kell zárni. Mielőtt azonban ezt megtesszük, feltétlenül tanulnunk kell annak hibáiból. Be kell ismernünk, hogy az 1994-es nagygyűlés elhatározásaiból az eltelt másfél évtizedben semmi sem valósult meg. A felvidéki magyarság a 24. órában van. Az akkori nagygyűlésnek otthont adó Komárom városának lakossága az elmúlt öt évben 3000 fővel fogyott. Ha így folytatódik, Komárom elveszik számunkra és nem lehet igazi központja a felvidéki magyar közösségnek.
Tisztelt Egybegyűltek! Azért hívtuk ma Önöket ide, hogy ezzel az emléktáblával egy következő generáció sugalljon Önök felé optimizmust. Azért, hogy megmutassuk Önöknek, volt egy csapatuk és jelezzük, hogy nekünk a ma generációjának szükségünk van Önökre, mert nekünk is kell egy csapat. 1998 óta nem szólította meg Önöket senki. Saját harcukat vívták és vívják a jelenben is. Közben szomorúan tapasztalják Önök is, hogy egyéni céljaikért adnak el bennünket közösségünk választott vezetői. A felvidéki magyar közösségnek nincsenek megfogalmazott, kézzelfogható céljai már több, mint egy évtizede. Választott érdekképviseletünk sosem kezdeményez, csupán mindig az adott helyzetre reagál.
Kedves barátaim! Magyar közösségünk jelen társadalmi és gazdasági helyzete megköveteli, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk nyelvi jogainkra. Ne csak a kulturális és oktatási önkormányzatiságot, hanem a tényleges önrendelkezést követeljük. Ne magyar püspökért, hanem magyar püspökség megalakításáért harcoljunk. A magyar iskolának és a magyar régiók fejlesztésének pedig szintén kiemelt szerepet kell betölteniük a felvidéki magyar közgondolkozásban, közéletben.
Ma az 1994-es komáromi nagygyűlés 15. évfordulóján emlékezni és emlékeztetni jöttünk. Megmutatni, hogy a többség még mindig nemzetben gondolkodik és összetart. Még egyszer engedjék meg, hogy megköszönjem Önöknek, hogy a nagygyűlés lángját egyedül életben tartó Csemadokhoz csatlakoztak.
Felvidék Ma
