„Sajnos, nem élünk normális országban!”- nyilatkozta Csáky Pál, az MKP elnöke azt követően, hogy a szlovák koalíció obstrukcióval megakadályozta az ellenzék válságmegoldó intézkedéseinek megvitatását, a másodszor összehívott pozsonyi parlamenti ülésen.
Az ellenzék és a koalíció képviselői is a maguk módján magyarázták a kialakult helyzetet. Amíg az ellenzéki pártok a kormánytöbbséget hibáztatták, hogy az obstrukcióval magukra vállalták a romló gazdasági helyzet politikai felelősségét, addig a koalíció, Miroslav Číž, a Smer parlamenti frakciója vezetőjének felolvasott nyilatkozatával, a sajtón keresztül üzente meg, hogy az egész ellenzéki „cirkusz” csak azért van, hogy politikai tőkét kovácsoljanak a gazdasági válságból. „Az ellenzék már fél éve beszél a válságmegoldó elképzeléseiről, de a megkövetelt eljárással még egyetlen javaslatot sem terjesztettek a parlament elé” – állította a legerősebb kormánypárt parlamenti klubjának főnöke.
Mikuláš Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) elnöke viszont visszautasította a vádakat. „Nem tudjuk megérteni, hogy a kormánytöbbség miért utasítja vissza a segítő kezet, itt nem üres fecsegésről van szó, hét valós törvénytervezetet tettünk le az asztalra, a parlament elé” – kérdezte csalódottan a legerősebb ellenzéki párt vezetője. Banális technikai okokra hivatkozva utasította vissza a kormánytöbbség az ellenzéki kezdeményezését. Ugyanis az ellenzék azt akarta, hogy a koalíció tegye magáévá a kezdeményezésüket, emelje be azokat a rendkívüli parlamenti ülés programpontjai közé, (hasonlóan, mint a kormány törvénytervezeteit), és tárgyalja gyorsított eljárásban. Ezzel kikerülték volna azt a követelményt, hogy a törvénytervezetet 15 nappal a parlamenti ülés megkezdése előtt kell beterjeszteni a Szlovák Nemzeti Tanácsba.
A koalíció azzal érvelt, hogy az ellenzék követelése ellentétes a parlament ügyrendi szabályzatával. Az ellenzék vezetői erre úgy döntöttek, hogy a hét, általuk kidolgozott törvénytervezetet az ügyrendi szabályoknak megfelelően ma újra beterjesztik a parlament elé.
Arra vonatkozóan, hogy a tervezetek megvitatására tizenöt napon belül rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze, még nem született döntés. „Szerdán hivatalosan átnyújtjuk a hét törvénytervezetet a parlamenti irodának, utána leülünk újra, és eldöntjük, hogyan tovább. Végül is csak politikai döntést kell hoznunk. Szerintem 15 nap múlva a parlament összeülhet és megvitathatja ezeket a kidolgozott tervezeteket” – mondta Dzurinda.
Annak ellenére, hogy az ellenzék vezetői ma eleget tesznek a parlamenti ügyrendi szabályzatnak, Číž újfent megismételte a kormánytöbbség elutasító magatartását az ellenzék válságmegoldó törvénycsomagjával kapcsolatban.
„A Smer elutasít minden olyan lépést, amely összeomlással fenyegeti az ország költségvetését, és több generációra előre adóságba dönti az országot. A Smer nem fogad el olyan törvényt, amely az egyszerű embereket koldussá, és a tehetőseket még gazdagabbá teszi” – állapította meg Číž. Újságírói kérdésre, hogy a beterjesztett válságmegoldó javaslatok közül melyek azok, amelyekre a kijelentését alapozza, nem adott határozott választ, csak újabb frázist. „Ha a beterjesztett anyagok csak arra fognak irányulni, hogy a vállalkozói környezetet javítsuk, és nem lesznek a válságmegoldás részei, hogy megóvjuk az emberek alapvető szociális biztonságát, akkor az ilyen intézkedéseket nem tartjuk fontosnak” – jelentette ki a Smer frakcióvezetője.
Az ellenzék javaslatai között viszont olyan javaslatok vannak, amelyek pont ezt a célt szolgálják. Csak emlékeztetőül, három százalékos béradócsökkentés, (19 százalékról 16 százalékra), a kötelező szociális elvonások csökkentése, a Nemzeti Vagyonalap megszüntetése, a pozsonyi vár felújításának elhalasztása, a legdrágább R1-útpálya győztes pályázatának törlése, hasonlóan más befektetések elhalasztása, stb., mind azt szorgalmazzák, hogy a felszabadult pénzekből a válság következtében munka nélkül maradt emberek szociális helyzetén javítsanak. Ezért Csáky Pál, az MKP elnöke azt üzente a koalíció vezetőinek, hogy az ellenzéki törvénytervezetek elutasításával a kormánytöbbség a vakságát bizonyítja, akik nem látják tisztán a valós helyzetet. „A parlamenti szavazás arról szólt, hogy egészséges, vagy beteg társadalomban élünk-e. A kormánytöbbség, az elutasítással nem az ellenzéket vetette meg, hanem az egyszerű állampolgárokat” – fejezte be nyilatkozatát Csáky Pál.
Felvidék Ma, -ddg-
