Komárom / Komárno
Duna mente
Dél-Szlovákia fontos kapuja, nevezik Rév-Komáromnak, Észak-Komáromnak is. Vasúti, közúti csomópont, dunai kikötőváros. A Nagy-(Öreg)Duna s a Nyitrával egyesült Vág-Duna itt, a vár tövében találkozik. A várost vasúti s közúti híd köti össze a magyarországi Komárommal. Alföldi jellegű város aszimmetrikus településszerkezettel (főtere keleti szélén található). A környék első ismert lakói a kelták voltak. A rómaiak a Duna jobb partján – 6 km-re a mai Komáromtól keletre – is építettek egy őrvárat, a később Leányvárnak nevezett Celemantiát. A népvándorlás kori népek közül legtovább az avarok tartották magukat e tájon. A honfoglaló magyarok, felismerve a hely hadászati értékét, várat építettek itt, amely a Szent István királyunk által alapított vármegye központja lett. A mellette kialakuló települést IV. Béla 1265-ben szabadalmas várossá emelte, s a későbbi uralkodók megerősítették jogaiban, kiváltságaiban. Szabad királyi várossá Mária Terézia emelte 1745-ben. Ekkor kapta ma is használatos címerét. Komáromban született 1440-ben V. (Utószülött) László király, s ide menekítették ekkor a Visegrádról elorzott király koronát is. Mátyás király különösen kedvelte Komáromot, s özvegye, Beatrix is itt töltötte gyásznapjait. A mohácsi vész után a vár és a város I. Ferdinánd kezébe került, s egy rövid török intermezzón kívül fontos végvárként királyi kézben maradt a török hódoltság évtizedeiben is. A törökök kiűzése utáni másfél évszázadban élte Komárom fénykorát. Híresek voltak céhei, dunai naszádosai, hajóvontató szekeresgazdái, hajóácsai, gazdag gabona- és fakereskedői. Még az 1900-as években is évente 15–20 000 tutajt fogadott Liptóból, Árvából. A város leghíresebb szülöttei Jókai Mór, Lehár Ferenc, és itt nevelkedett a világhírű stresszkutató, Selye János is. Sokszor megfordult Komáromban Csokonai Vitéz Mihály, aki itt ismerkedett meg Lillájával, Czuczor Gergely pedig itteni tanárkodása idején szerkesztette az országos hírű Komáromi Kalendáriumot, amely a 18. század elejétől kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig megjelent.
A város főutcájában, a Nádor utcában született Lehár (1870–1948). Elbontott szülőházának helyén a város parkot létesített, közepén pedig 1980-ban szobrot állíttatott a világhírű zeneszerzőnek (Emil Venkov pozsonyi szobrászművész alkotása). A Nádor utca dísze az 1748–1756 között késő barokk stílusban épült Szent András-temlom. A templommal szemben, az ún. Kultúrpalotában a Duna Menti Múzeum székel, a palotát Hültl Dezső építészprofesszor tervei alapján 1913-ban építették a Jókai Egyesület számára, a bencés „kisgimnázium” alapjainak felhasználásával, historzizáló stílusban. Az egykori egyleti múzeumot Gyulay Rudolf bencés tanár alapította 1886-ban. Ma itt látható Szlovákia legnagyobb római kori gyűjteménye. Külön említést érdemel a múzeum képtárában található nagyméretű történelmi festmény – Feszty Árpád Bánhidai csata c. képe. A múzeum udvarán áll Jókai Mór 1937-ben készült szobra, Berecz Gyula alkotása. A Nádor u. 32. sz. alatti ún. „görög udvarban” áll a barokk stílusú ortodox szerb templom. Ikonosztáza, egyházi kincsgyűjteménye igen gazdag. Művészi faragványú padsora, falborításai a Majk-pusztai kamalduli barátok templomából (Tata mellől) kerültek ide, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendet. A török elől Magyarországra menekült szerbek közül sokan telepedtek le Komáromban, ők alakították ki a város főutcájának felső részét, eredeti nevén a Rác utcát. A komáromi szerbek idővel beleolvadtak a város magyar lakosságába, emléküket templomuk őrzi. 1974-es exhumálása után ennek bejáratánál helyezték el Jókai Arany emberének, Domonkos János gabonakereskedőnek és táblabírónak síremlékét. A városháza (Klapka tér) őrtornyos épülete 1725-ben épült, mai kétemeletes, neoreneszánsz formáját az 1875-ben történt átépítés során kapta. Előtte Róna József 1896-ban alkotott Klapka-szobra áll, melyet a vár előtti angolparkból – ahol 1965–1990 között kapott helyet – 1991-ben helyeztek vissza eredeti helyére. A tér nyugati oldalát a 17. század második felében épült Zichy-palota foglalja el; egyemeletes, U-alakú klasszicista épület, emeletén a Duna Menti Múzeum várostörténeti kiállításával, földszintjén étteremmel, boltokkal, egyebek között a Madách-Posonium Kft. Könyvesboltjával. Hátsó udvarán épül az Európa-udvar, melyet Európa nemzeteinek jellegzetes építészeti stílusában megépített házak alkotnak. A Zichy-palota bejárata előtt áll az 1715-ben emelt barokk Szentháromság-szobor. A Klapka tér és a Várút sarkán találjuk az 1858–1863-ban romantikus stílusban épült Tiszti Pavilont, ahol egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak. Udvarán újonnan épült szabadtéri színpad van. A vár előtti angolpark helyén terült el a középkori Komárom, melyet a vár bővítése során lebontottak. E parkban áll a város szülöttének, V. László királynak szobra, Gáspár Péter szobrászművész 2000-ben felavatott alkotása. A törökök elleni végvárként épült komáromi vár két részből áll: a 16. század derekán épített Óvárból és a 17. század hatvanas-hetvenes éveiben épített Újvárból. Az Újvár Madonna bástyájának ormán látható a vár bevehetetlenségét jelképező Kőszűz szobra, alatta e latin felirat: NEC ARTE, NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel). A napóleoni háborúk hatására a bécsi udvar elhatározta, hogy Komáromot a Habsburg Birodalom katonai stratégiai bázisává építi ki. Az 1810-es években az Óvár és Újvár megerősítésével elkezdődött a hatalmas erődrendszer kiépítése, melynek során megépült a várost félkörívben átölelő Nádorvonal és Vágvonal 11 kiserődjével, a vágdunai hídfőerőd (ez ma már nincs meg), a Duna jobb partján a Csillagerőd, a Monostori erőd és utolsóként 1877-ben az Igmándi erőd. Az erődrendszer fennmaradt részét ma különféle célokra használják, a külső erődvonal műemlékileg felújított VI. erődjében (bástyájában) római kőtár kapott helyet. Az erődítménynek fontos szerep jutott az 1848/49-es szabadságharcban is. A Klapka György tábornok parancsnoksága alatt álló vár ellenállt a császári hadak ostromának, úgyhogy a vár védői végül szabad elvonulás fejében adták fel az ostromlott várat.
A központi erőd közelében van a város sporttelepe termál- és strandfürdővel, a sportcsarnokkal, a stadionnal, teniszpályákkal, kempinggel és a Panoráma Szállóval. A Ferences barátok utcájában találjuk a volt helyőrségi templomot és az evangélikus templomot, valamint a volt református püspöklak falán id. Péczeli József (1750–1792) költő, műfordító, a Komáromi Tudós Társaság megalapítójának és a Mindenes Gyűjtemény szerkesztőjének, továbbá ifj. Péczely József (1789–1849) történész, akadémikus és Tóth Lőrinc (1814–1903) író, jogtudós, akadémikus emléktábláját. A közeli Jókai utcában van az 1788-ban épült református templom, átellenben a volt református kollégium 1796-ban emelt épülete, Jókai Mór első iskolája; az utca főtér felé eső részében a volt Schmidthauer-házban Schmidthauer Lajos (1882–1956) gyógyszerész, orgonaművész, orgonaépítő, zeneszerző emléktáblája, Szilva Ilona alkotása; odább a 18. század derekán épült Szent Anna-kápolna és egykori ispotály épülete. A Kossuth téren áll az érdekes vásárcsarnok, melynek alaprajza hasonlít a komáromi vár alaprajzához, a Rozália téren látható az 1839–1844-ben épült klasszicista Szent Rozália-kálváriatemplom. A Határőr és a Jókai utca sarkán álló épület udvarán található Jókai „nevelőházának” emléktáblája és emlékfala, a szomszédos Selye-ház (Határőr u. 3.) falán pedig Selye János emléktáblája.
A Megye utcában áll az 1813-ban épült volt vármegyeháza, faragott kapujának felső részében a történelmi Komárom vármegye címerével. Ebben az épületben tárgyalt a magyar és cseh-szlovák kormányküldöttség 1938 októberében az szlovák–magyar határ kiigazításáról. A Štefánik téren, az egykori katonakórház helyén létesített parkban áll a meghurcolt komáromi polgárok (haláltáborokba hurcolt zsidók, Csehországba deportált és Magyarországra áttelepített magyarok) emlékműve, Gáspár Péter alkotása, továbbá a második világháborúra emlékeztető Felszabadító tengerész emlékműve, Ľudmila Cvengrošová alkotása, valamint M. R. Štefánik tábornok szobra, Otakar Španiel alkotása. A Király püspök utcában találjuk a Jókai szülőházának helyét jelölő emléktáblát, ezzel szemben a magyar gimnázium 1908-ban emelt épületét. melyben 1944-ig bencés gimnázium működött. A vasútállomás felé vezető Petőfi utcában áll a város egyik jellegzetes építménye, az 1902-ben készült víztorony és a Jókai Színház impozáns épülete. A református temetőben megkereshetjük Jókai szüleinek, bátyjának és sógornőjének síremlékét, a dunai Erzsébet-szigeten a Jókay család egykori kertjét és a Jókai-filagóriát.
A városhoz csatolt kisebb települések közül legjelentősebb Örsújfalu (Nová Stráž). Első említése 1387-ből való, valamikor a komáromi várhoz tartozott. Katonai őrhely volt, a Komáromba vezető útvonalat vigyázta. Értékes műemléke egy klasszicista kastély, amelyhez angolpark tartozik. Ennek bejáratánál egy római szarkofág található. A kastély a XIX. század elején épült. Az örsújfalui park védett terület. A község egyházi műemléke egy román kori templom alapjainak maradványa és egy XIX. század eleji klasszicista templom.
