Nyitra / Nitra
A Nyitra, a Zsitva és a Turóc mente
Nyitra / Nitra kellemes fekvésű város a Nyitra két partján. Észak felől a történelmi emlékekben gazdag, 588 m magas Zobor-hegy koronázza. A kőkorszaki, bronzkori és népvándorlás kori időkről nem beszélve. Nyitrával kapcsolatban először egy szláv fejedelmet említenek az okiratok: Pribinát. Adalram salzburgi érsek 833-ban itt szentelte föl tájaink első keresztény templomát. Metód érsek ugyancsak errefelé végzett keresztény hittérítő munkát. Pribina később – törzsi viszálykodások miatt – Zalába menekült, frank ispánságot kapott, Nyitra pedig a Nagymorva Birodalom keleti fővárosa lett. 880-ban már püspöke is volt, a püspökséget az Árpád-ház 1113-ban felújította. A honfoglaló magyar seregek 894-ben a Zobor-hegy alatt is megütköztek II. Szvatoplukkal. István király megerősítette az ószláv erősséget, s Imre hercegnek adományozta. Nyitra a XIII. század végéig a trónörökösök birtoka maradt. Erős vára a tatárnak is ellenállt. 1288-ban a megye örökös főispánjai, a püspökök kapták meg, s övék is maradt a város 1848-ig. Csák Máté kétszer dúlatta föl, s mikor újjáépült, Jiskra, majd Mátyás király kezére került. 1663-ban rövid időre a török is elfoglalta. A kuruc időkben szintén gyakran változott a gazdája. Ezután már egyenletesen fejlődött, mígnem 1944–1945-ben újabb súlyos hadi károk érték.
A város fölé emelkedő hajdani püspöki várat a XVII. század közepén épült várfalrendszer övezi. A vár legrégibb temploma, a Szt. Emmeramus-templom kis, román stílusú épület 1158-ból. Névadójának szobrát – Szlovákia legrégibb szoboremlékét – 1933-ban találták meg benne. A püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll, ezeket föld alatti folyosó köti össze egymással és a püspöki palotával. A felső templom gótikus eredetű (XIII–XIV. század), ehhez 1640-ben Telegdy püspök egy nagyobb méretű barokk dómot csatolt; 1732-ben alakították át utoljára, berendezése is ekkori. Az alsó templom értéke a Raffaello Levétel a keresztről című festménye nyomán Pernegger osztrák szobrász faragta márvány szoborcsoport (1662). A püspöki palota eredetileg gótikus-reneszánsz épület volt, Erdődy püspök barokkosíttatta 1732-ben. Padlóját a vár lesimított sziklájára építették. Igen szép a mennyezetfestése, és érdekes a megmaradt középkori konyha. A Vazul-torony a várfal keleti bástyája: István király ide záratta be s itt vakíttatta meg rokonát, a „lázadó Vazult”, azaz Vászolyt. A várkapu felől nagyszerű kilátás nyílik a városra. A várkapu előtt álló fogadalmi pestisoszlop Esterházy püspök megrendelésére készült 1760-ban. A nagypréposti palota (a várfal déli szakasza alatt) 1799-ben épült. Az 1944–1945-ös bombázások csak a földszintjét hagyták meg, de így is fontos műemlék. A vártól délre terül el a háromszög alakú Vármegyeház tér (Župné námestie). 3. számú épülete az egykori vármegyeháza: 1784-ben barokk stílusban épült, 1905-ben alakították át szecessziósra. Ma a Nyitrai Állami Galéria székhelye. Az épület a Felső Palánkra támaszkodik, amely a XVI. század közepén a török ellen épült védősáncnak. A vele szomszédos Vár utca (Hradná ul.) egyes épületei hajdan kanonokházak voltak. A Vár utcán található a ferencesek temploma és kolostora, amely 1630-ban épült, a késő barokk stílusú Nagyszeminárium (1764) és a Corgoň (Corgony)-ház (a Greguss kanonok által építtetett empire stílusú ház Atlasz-szobrát nevezik „Corgony”-nak a nyitraiak). A Nagyszeminárium épületében – mely 1990-től ismét az egyház tulajdona – van elhelyezve a nyitrai Egyházmegyei Könyvtár, amelyben több mint 65 ezer könyvet és ősnyomtatványt találunk; a legrégebbi 1473-ból származik, a legtöbbet pedig latinul, magyarul és németül írták. A piarista gimnázium tanárai és diákjai által 1878-ban alapított Nyitrai Múzeum (Štefánik sugárút–Štefánikova trieda 1) jelenleg az 1880-ban városházának épített neoreneszánsz épületben székel. A Párovce nevű városnegyedben található a város egyik legrégibb műemléke, a XI–XII. században épült, de IX. századi alapon álló Szt. István-templom: román stílusú, barokk toldásokkal. Freskói középkoriak. Ugyanezen városnegyed déli részén, a 218 m magas Akasztó-hegyen (Šibeničný vrch), erdős környezetben van a török őrtorony (Turecká varta) maradványa. Egy 1739-ben épült, 1889-ben átépített barokk kápolnában található a Nyitrán született Prohászka Ottokár (1858–1929) későbbi székesfehérvári püspök, egyházi író emléktáblája.
A Zobor-hegy tetején a pannonhalmi bencések 1075-ben apátságot alapítottak, az esztergomi érsek azonban 1464-ben elvette vagyonukat. 1695-ben Olaszországból telepedtek ide a „szótlan” kamalduliak, s új kolostort és templomot építettek. Amikor II. József megszüntette a szerzetesrendeket, 1782-ben Darázsra vitték át a barokk templomi berendezést.
