(Frissítve) Rendkívüli ülésen foglalkozik Orbán Viktornak a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti (EP) képviselete kapcsán a közelmúltban elhangzott kijelentéseivel a szlovák parlament. (Slota és Fico beszéde. Csáky nyilatkozata. Bárdos Gyula és Berényi József felszólalása.)
20.10
Berényi Józsefnek, az MKP alelnökének felszólalása kivonatokban.
Az MKP parlamenti képviselője a Szlovák Nemzeti Tanács Nyilatkozatának tervezetét vette górcső alá. Szerinte a Nyilatkozat túllépi parlamenti hatáskörét, tartalma eltúlzott és befolyásoltság érződik belőle. Kifogásolta, hogy túlzott hangsúlyt kap benne Orbán Viktor személye. A januári gázválság nem adott okot a tisztelt háznak, hogy összeüljön. Orbánnak elég volt két szava ahhoz, hogy erre rendkívüli ülésen sor kerüljön, és parlamenti Nyilatkozatról döntsünk.
Beszédét az autonómia kifejezés fogalmának elemzésével folytatta. Európában elismert formája a demokratikus együttélésnek, mondta. 2003-ban, amikor az Európai Tanácsban a téma vitája folyt, egyetlen szlovák EP-képviselő sem vette a fáradságot, hogy véleményt nyilvánítson az előterjesztett jelentéssel kapcsolatban, senki sem volt ellene. Ennek ellenére kijelentette, az MKP programpontjai között nem szerepel a területi autonómia kialakítása a szlovákiai magyar nemzetiség számára. Majd tovább folytatta a Nyilatkozat tervezetének tartalmi elemzését. Kifogásolta, hogy a parlamentet a koalíciós pártok politikai céljaikra használják ki. Bizonyításként összehasonlította Orbán kijelentését a Fico-kormány programnyilatkozatával, amelyben ugyan úgy ott szerepel a lehető legtöbb képviselőhely megszerzése az európai parlamentben. Amit szabad Ficonak, azt nem szabad Orbánnak?
Berényi beszélt a kormánypártok korrupciós botrányairól, az eurós-pénzek körüli megkülönböztetésekről, Malina Hedvig ügyének lezáratlanságáról, a dunaszerdahelyi szurkolók elleni túlzott rendőri attakról. Szerinte a SZNT Nyilatkozata azzal a céllal született, hogy elriassza a nemzetiségi választókat az EP-választásokon való részvételtől. Beszélt a SNS részéről a nemzetiségi törvények kapcsán a status quo megsértésének szándékáról. Slota vulgáris gyalázkodásairól a nemzetiség és a magyar nemzet címére. Elutasította, hogy az MKP szítaná a nemzetiségi ellentéteket a szlovák és a magyar nemzet között.
Beszédét a következő gondolatokkal zárta:
„Tisztelt Kolléganők és Kollégák, ma a szlovák parlamentben többségben vagytok. Megbélyegezhettek és leszavazhattok, meg van hozzá a szükséges szavazati többségtek. Ha viszont annyira nem tetszik Orbán Viktor és az MKP elnökének szavai, erre valók a nemzetközi szervezetek, hogy rajta keresztül figyelmeztessétek őket, helytelenek ezek a nézetek. Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a Nyilatkozat, az EP-választások után senkinek sem lesz fontos, és feledésbe merül. Legalább is őszig, a helyhatósági választásokig. Akkor biztos, hogy újra ehhez hasonló Nyilatkozattal kell majd foglalkoznunk. A nemzetközi lehetőségek, mint az Európai Tanács, az OBSE, vagy az Európai Unió, mint véleményegyeztetési lehetőségek kimaradnak. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a maihoz hasonló igyekezetek romboló hatással vannak a felnövekvő generációkra, akik állandóan azt hallják, hogy a magyarok rosszak, a magyar politikusok csak ártanak Szlovákiának. Elgondolkodtatok azon, ennek milyen következményei lesznek? A felelősségünk közös a szlovák-magyar kapcsolatok javításában. Viszont a ma előterjesztett Nyilatkozat felelőtlen, ha jóváhagyjátok, a következményeiért vállalnotok kell a felelőséget!
18.15
Bárdos Gyula, frakcióvezető parlamenti felszólalásának kivonata.
Az MKP parlamenti frakcióvezetője beszéde elején rámutatott a szlovák pártok testvéri kapcsolataira a környező országok, elsősorban a cseh és orosz politikai pártokkal. Konkrét esetek sorolt fel, a pártok vezetőinek személyes találkozásairól, egymás támogatásáról – a parlamenti választások alkalmával. Ez történt Esztergomban is, az MKP és FIDESZ PPP közös EP kampányrendezvényén. Sem több, sem kevesebb. Majd az MKP nevében visszautasította azokat a kitalációkat, hazugságokat, amellyel az MKP-t az ország feldarabolásának szándékával vádolják. A továbbiakban párhuzamot vont a köztársasági elnökválasztás és az EP-választás között. Mindenütt egy közös propagandaeszköz fedezhető fel, a magyar kártya, mint mozgatóerő a koalíciós preferenciák növelése érdekében. Bárdos Gyula Orbán Viktor „tetemrehívására” – rendkívüli parlamenti ülés keretében – csak abban az esetben látna okot, ha kiderült volna, hogy ő az ügyvezető igazgatója a garázsos tenderben elhíresült Interblue Group cégnek, vagy esetleg, ha az derült volna ki, hogy a Zamadia cégen átfolyt közpénzek a Smer Szociáldemokrata Párt kasszájában folytak volna be. Mivel feltételezhető, hogy nem így van, és egy sem igaz, a rendkívüli parlamenti ülésnek csak egy célja lehet, hogy elterelje a figyelmet a kormánypártok utóbbi hetekben kirobban botrányos korrupciós ügyleteiről.
Beszédét a következő mondatokkal zárta:
„2009. június 6-án zajlanak az európai parlamenti választások, és mi azért ülünk itt, hogy újra a magyar kártyával takarjuk be a kormánykoalíció válságmegoldásban mutatott tehetetlenségét és hazugságait. Hiszek Szlovákia polgárainak bölcsességében. Ezért innen szólítom fel őket, hogy szombaton jöjjenek el választani. A választó helyiségekben jusson eszükbe, melyek azok a pártok, amelynek tevékenysége következtében sötét folt tátong Európa közepén. Mely politikai erők vették el előlük azokat az uniós forrásokat, amelyből pénzelhetnék a gazdasági válságból kivezető programokat. Helyette, Szlovákiának szembe kell nézni az Európai Bizottság ellenőreinek tevékenységével, mert a kormánykoalíció pártjai, élén a Smer párttal, korrupciós praktikáinak köszönhetően elesünk ezektől a pénzforrásoktól. Arra ösztönzöm az ország választópolgárait, hogy tartsák szem előtt ki vájt ezzel sötét lyukat Európa térképén?
Az MKP büszke arra, hogy két partnerével, az SDKÚ-DS és a KDH pártokkal, bevezették Szlovákiát az OECD-be, a NATO-ba és az Európai Unióba, ahol országunk a földrész demokratikus népei családjának egyenrangú tagja lett.
Befejezésül, szeretném Szlovákia polgárait biztosítani arról, hogy az MKP sem eddig, sem ezután nem fog olyan értékek mentén politizálni, amely nem a fejlet és demokratikus országok értékrendje.
17.05
A parlament mai, rendkívüli ülésén egyébként nem vett részt az MKP frakciójából kilépett három képviselő: Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor. Bugár Béla szerint Csáky Pált is terheli felelősség a kialakult helyzet miatt.
16.15
Csáky Pál Ján Slota parlamenti beszéde alatt – az MKP valamennyi képviselője elhagyta a tárgyalótermet – nyilatkozott a TA3 hírtévének. Ironikusan megjegyezte, hogy Fico a magyar nemzetiség számára kihirdette az autonómiát. Ezzel Fico beszédének tartalmára utalt, amelynek állandó témája volt a magyar autonómia igénye. Csáky szerint egyetlenegy párt programjában sem szerepel ez a programpont. Ugyanezzel érvelt a két ellenzéki vezető közös nyilatkozatára is, amelyben Csáky elhatárolódását kérték Orbán autonómia követeléseitől. A sajtón keresztül megkérdezte tőlük, mit szólnak ahhoz, hogy Fico már kihirdette számunkra az autonómiát? Az MKP-nak nincs ilyen követelése!
16.00
Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törvényen kívül helyezését javasolta a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke.
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott „nacionalista kijelentéseit”, amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
Slota szerint Orbán „fanatikus” politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében „semmi sem gátolhatja meg”. A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést, és a reciprocitás elvét érvényesítené a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok jogi helyzete között. A szlovákiai magyaroknak szerinte így csak egy képviselőjük lenne a parlamentben, mint ahogy azt az – egyébként csak „papíron létező” – magyarországi kisebbségi törvény is rögzíti.
A politikus úgy fogalmazott, hogy „a Dunán túl máig nagyon sok politikailag beteg ember él”, akik nem fogadják el a két világháború utáni rendezést és a békeszerződéseket. Szerinte Orbán úgy viselkedik, „mint aki hidegháborút visel szomszédai ellen”. Az SNS elnökének meggyőződése, hogy a kisebbségi magyar EP-képviselők nem szolgálhatnak két urat, az egyiket el kell árulniuk. Ez Szlovákia lesz. Megjegyezte: ha az EP-ben több lesz a magyar képviselő, mint amennyi mandátuma Magyarországnak van, az a feszültség növekedéséhez járul hozzá.
Robert Fico kormányfő, aki Slotát megelőzően szólalt fel, szintén „nagymagyar nacionalizmusról”, magyar „irredentizmusról és revizionizmusról” beszélt, amely nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát veszélyezteti. A szlovák miniszterelnök nagyon éles szavakkal bírálta Orbán kijelentéseit, s aláhúzta: „Magyarországon egyre inkább teret nyernek a szélsőséges erők”, s ezeket a szélsőségeket a szomszédos országokban is terjesztik. Azt állította, hogy a „magyar kártyát” nem a kormánykoalíció, hanem az MKP vette elő, amikor részt vett a Fidesz kampánygyűlésén Esztergomban. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között.
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat jónak, s több tekintetben a nemzetközi szintet meghaladónak tartja. „Elfogadhatatlan azonban, hogy országaink közti kapcsolatokat egyetlen kérdésnek, a nemzeti kérdésnek rendeljük alá, s ebből a szemszögből szemléljünk mindent” – jelentette ki. Megerősítette, hogy magyarországi látogatásra készül, s továbbra is minden feltétel nélkül kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével.
13.30
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli a Fidesz elnökének és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott „nacionalista kijelentéseit”, amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
A Fidesz elnöke Esztergomban egy, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) közösen megtartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. A határon túli területeken tett látogatásaira utalva Orbán aláhúzta: a június 7-i döntés öt évre határozza meg a magyarok súlyát az Európai Parlamentben.
Robert Fico szlovák kormányfő korábban „abszurdnak” nevezte, hogy bárki is valamiféle „fiktív államnak” minősítse a Kárpát-medencét, s úgy vélte, hogy ez az álláspont veszélyt jelent Szlovákia számára.
A parlament külügyi bizottsága szerda délelőtt megtartott ülésén a nyilatkozattervezet elfogadását javasolta a testületnek. Orbán kijelentései „politikailag felelőtlenek, szélsőségesen veszélyesek, és a demokratikus értékek szempontjából abszolút elfogadhatatlanok” – áll a javaslatban. Szlovákia szuverenitását a javaslat szerint azért veszélyeztetik Orbán kijelentései, „mert mi nem ismerünk semmiféle Kárpát-medencét”.
A koalíció által kezdeményezett ülésen a három ellenzéki párt közül csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselői vannak jelen. A másik két ellenzéki párt – a Szlovák Demokratikus és Kereszténydemokrata Unió (SDKU), illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – a kormány korrupciós ügyeiről való figyelemelterelésnek tartja az ülést, s nem vesz részt rajta.
A rendkívüli parlamenti ülés előtt az SDKU és a KDH közös nyilatkozatot fogadott el Szlovákia és Magyarország jószomszédi kapcsolatáról. A nyilatkozatban a szlovák ellenzék felszólítja a magyar parlamentet, hogy támogassa az 1995-ben aláírt politikai alapszerződésen alapuló együttműködést, és utasítsa el azokat a kijelentéseket, amelyek növelik a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban. Hasonló hozzáállásra és együttműködésre szólították fel a szlovák kormányt is.
Mikuláš Dzurinda, az SDKU elnöke szerint ez a nyilatkozat megfelelőbb válasz Orbán kijelentéseire, mint a rendkívüli parlamenti ülés.
„Az MKP-nek választania kell, hogy Orbán Viktor útját akarja-e járni vagy pedig a KDH és az SDKU útját” – jelentette ki Pavol Hrušovský, a KDH elnöke azzal összefüggésben, hogy az ellenzéki nyilatkozatot a szlovákiai magyar párt nem írta alá.
Felvidék Ma, MTI, Kokes János, ddg
