A félreértések elkerülése végett rögtön az elején leszögezzük, hogy a címben az idézőjel azt hivatott jelezni, hogy nem emberkereskedelemről van szó, hanem a Bugár Béla elméleti internetes honlaphoz kapcsolható www.bugarbela.sk doménnév megvásárlásáról. Az „ismét” szó jogosságát pedig az adja, hogy már másodszor került sor erre.
Először jómagam „vetemedtem erre”, még a 2006-os parlamenti választások előtt. Úgy gondoltam, egy pártelnöknek előnyös lehet, ha van saját honlapja, így elkészítettem Bugár Béla honlapjának tervezetét, lefoglaltam hozzá a www.bugarbela.sk doménnevet, és ezt felajánlottam az akkori MKP-nak egy koronáért. Ők nem éltek az ajánlattal, sőt felkértek, hogy távolítsam el a honlapot a világhálóról, és majd a tranzakció részleteire a választások után visszatérnek. Levettem a honlapot, de utána sem érdeklődtek a doménnév iránt. Mikor Bugár Béla az MKP 2007 márciusi közgyűlésén elveszítette az elnökválasztást, már indokát vesztette a www.bugarbela.sk doménnév őrzése is, és azt nem újítottam meg.
És íme, a www.bugarbela.sk doménnév birtoklásában mások is fantáziát láttak. Azok, akikhez a szlovák kulturális minisztérium anyagi támogatásával működtetett magyar–szlovák nyelvű blogportál is kapcsolódik. (A szlovákiai doménnevek gazdáiról a www.sk-nic.sk internetes címen tájékozódhatunk). Arról nincs tudomásom, hogy az újabb doménnévvásárlás Bugár Béla tudtával történt-e vagy sem. Ugyanis 2006-ban az MKP-exelnök azt nyilatkozta a szlovákiai magyar nyelvű napilapnak, hogy: „nem volt engedélye sem a párttól, sem tőlem. Minden normális helyen az ilyesmit előre megkérdezik”. Persze, nem csak Bugár Béla neve kelendő, ugyanúgy (tudta nélkül) lefoglalták a Csáky Pál nevéhez kapcsolható szlovákiai doménneveket is. Az igyekezet azonban fölösleges volt, az MKP elnöke közismert európai irányultsága okán inkább az eu-s doménnév végződést favorizálja, és egy esetleges jövőbeli honlap doménnevét már regisztráltatta.
Miről is van szó tulajdonképpen? Ha létrejön egy cég, vállalat, intézmény stb., vagy csak egy ismert személyről van szó, feltételezhető, hogy előbb-utóbb internetes honlapot akar. Ennek elérhetőségéhez pedig a leglogikusabb cím, ha a www után saját nevét tünteti fel, majd az ország jelét (Szlováki esetében „sk”). Akik tágabb hazájuknak az Európai Uniót érzik, választhatják az eu-t is, az üzleti életben pedig a com végződés a legközkedveltebb.
Vannak azonban olyan személyek (olykor internet-kalózoknak is nevezik őket, angolul pedig cybersquattereknek), akik pont erre lesnek. Lefoglalnak egy doménnevet pár euróért, és ha az érintett személy vagy vállalat érdeklődik utána, akkor üzletelhetnek vele. Néha milliós összegekről is hallani-olvasni. És egyre növekszik az ilyen cselekmények száma. A hatóságok nem sok mindent tudnak ellenük tenni, az így megkaparintott címek nem kevesebb mint 80 százaléka megmarad – derült ki San Franciscó-i székhelyű MarkMonitor cég kimutatásaiból. Nem csoda, hiszen az internetezés jogi szabályainak lefektetése még csak gyerekcipőben jár, és itt is érvényes, ahány ház, anynyi szokás. Ma gyakorlatilag már mindenki abban az országban regisztrálhat magának doménnevet, amelyikben csak akar. A magyar honlapok között nagyon népszerű például a „ma” végződés, amely ugyan Marokkót illeti, de logikailag nagyon jól kapcsolható a magyar honlapokhoz (például www.erdely.ma vagy www. felvidek. ma).
De a kalózok nem járnak mindig sikerrel, akinek van pénze és türelme, igazságot szolgáltathat magának. Volt olyan ügyeskedő is, aki a világhírű Harry Potter és Gyűrűk Ura regényekhez kapcsolható doménneveket vásárolt magának, természetesen busás haszon reményében. A regények szerzői, illetve örökösei azonban nemzetközi bírósághoz fordultak, és nyertek…
Felvidék Ma, Oriskó Norbert (Megjelent a Szabad Újság 2009/23-i számában)
