2009. június 28. és július 3. között került sor a 37. Honismereti Akadémiára Szarvason, melynek szép számú hallgatói közt határon túliak is voltak. A Honismereti Szövetség által évente megrendezésre kerülő akadémiák célja, hogy a hallgatók jobban megismerkedhessenek az ország egy adott régiójával, és az ott található történelmi, kulturális, irodalmi emlékekkel.
Idén az ember és környezete kapcsolata, a táj kutatása, a környezet ökológiája, a természet és az élővilág védelme volt a honismereti akadémia fő témája, ezen belül pedig elsősorban Tessedik Sámuel munkássága. A szláv felmenőkkel is rendelkező evangélikus lelkész Tessedikről annyit mindenképpen tudni kell, hogy a 18.század magyarországi polihisztora volt, aki miután 1767-ben Szarvasra került, meghatározó szerepet töltött be a város életben. 1780-ban megalakította Európa első gazdasági iskoláját, ahol a gyakorlati képzést helyezte előtérbe. Céljai közé tartozott a paraszti gazdálkodás megújítása, új termesztési módszerek elterjesztése és meghonosítása. Törekvései gyakran ütköztek ellenállásba, és tevékenységének igazi jelentőségét csak halála után ismerték fel és értékelték igazán.
Szarvas városáról pedig azt kell tudni, hogy a Dél-Alföld egyik legszebb fekvésű, 18 ezer lakosú települése. Neve először Anonymus krónikájában fordul elő, az első feljegyzések a falu életéből pedig 1284–85-ből valók. A török időkben Szarvas többször gazdát cserélt, majd 1685-ben foglalták vissza véglegesen a császári csapatok, akik azonban teljesen lerombolták és felégették. Új fejezet kezdődött Szarvas történetében a 18. század elején, amikor is a pusztává lett vidékre a terület földbirtokosa, báró Harruckern János György a történelmi Magyarország felföldi vármegyéiből telepített le jobbágycsaládokat, köztük szép számmal szlovák anyanyelvűeket is. A szlovák telepesek hosszú ideig őrizték kultúrájukat, nyelvüket és bár sokan asszimilálódtak közülük, még mindig sokan vallják magukat szlovák nemzetiségűnek. Ennek bizonyítéka, hogy a városban szlovák tanítási nyelvű általános iskola is működik.
A 37. Honismereti Akadémia résztevői érdekes és értékes előadásokat hallgathattak többek közt a híres szarvasi arborétumról, az alföldi tanyavilág kialakulásáról és a tanyák legfőbb jellemzőiről, a paraszti gazdálkodásról, a székelyföldi borvizekről és a kunhalmokról. A látottakat és hallottakat szekcióülések keretében volt alkalmuk megvitatniuk a résztvevőknek, akik az öt nap egyikén egész napos tanulmányi kiránduláson vettek részt Békés megyében. Az előadások közti szünetek és az esték további nagyszerű lehetőséget nyújtottak az eszmecserékre, kötetlen beszélgetésekre, egyszóval rengeteg hasznos ismerettel gazdagodtak mindazok, akik eljutottak az idei honismereti akadémiára.
Felvidék Ma, T.T.
