A nyelvész szerint az újonnan elfogadott nyelvtörvény úgy készült, hogy a minisztérium nem vette figyelembe a nemzetiségileg vegyes régiókban élők társadalmi helyzetét.
A törvény kapcsán a legnagyobb hibának azt tartja, hogy úgy készült el a törvény, hogy előtte semmilyen szakértői elemzés nem volt a nyelvi helyzetről. Szerinte ugyanis csak ennek függvényében lehet dönteni egy ilyen törvény létrehozásáról. Dolník szerint a törvény a kisebbségek nyelvi és szociális intelligenciáját érinti, mivel kétségbe vonja az együttélésre, illetve a nyelvi toleranciára való képességüket. Továbbá úgy gondolja, hogy ha tömeges probléma lenne az, hogy a szlovákok nem tudják megértetni magukat az ország déli részén, akkor lehetne indokolt egy ilyen törvény. Ugyanakkor a magyarlakta Dél-Szlovákiában nincsenek ilyen problémák, amelyről saját magának is személyes tapasztalatai vannak, mivel gyerekkora óta Somorján lakik. Elmondása szerint a városban normális szociális élet folyik a magyarok és a szlovákok között, ebből a szempontból szerinte káros és felesleges a nyelvtörvény. Dolník szerint a nyelv védelme helyett sokkal inkább a nyelvvel való törődés lehetne fontos szempont, amelyet az oktatás során lehetne megvalósítani, ezzel is erősítve a kommunikációs kultúrát. Ugyanakkor a oktatási reform során a minisztérium nem állt elő semmilyen javaslattal, miközben a nyelvi kultúrát az országban élő kisebbségek körében leginkább ezen a területen lehetne erősíteni – vélekedik a nyelvtudós.
Felvidék Ma, pravda.sk, VZS
