„A mai kisebbség a tegnapi többség” – fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyelvtörvényben „egy kis bosszú is szerepet játszik”.- nyilatkozta Balázs Péter a Süddeutsche Zeitungnak
A lap újságírója emlékeztetett arra, hogy a nacionalizmus mindig is válságot okozott Európában és ennek kapcsán feltette a kérdést, vajon Magyarország szomszédjainak van-e okuk ma különös félelemre. Válaszában Balázs Péter kifejtette, hogy Magyarország különbséget tesz a nemzeti és a nacionalista között. A nemzeti – mint fogalmazott – védi a nemzet jogait és érdekeit, a nacionalista sérti azokat. „Számunkra Magyarország az anya, és ugyanez a külföldön élő magyar kisebbségek számára is” – jelentette ki Balázs Péter, emlékeztetve arra: az alkotmány kifejezetten kötelezi Magyarországot arra, hogy védelmezze és javítsa a külföldi magyarság életét és jólétét. Azt azonban mindig világosan kell látni, hogy ezek a magyarok – akik a nemzetnek körülbelül egyharmadát teszik ki – más országokban élnek – tette hozzá. A miniszter elismerte, hogy ezzel – mint a kérdező fogalmazott – nem mindig törődnek a magyarság hangos képviselői. A történelemnek vannak romantikus felfogásai – jelentette ki Balázs, utalva arra is, hogy egyes emberek – éppen a nacionalisták – nem mindig tartják tiszteletben az államhatárokat. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak hét szomszédja van. „A szomszédokkal – és mindenekelőtt Szlovákiával – a párbeszédet mindig annak hangsúlyozásával kezdjük, hogy tiszteletben tartjuk területi és politikai integritásukat” – jelentette ki. Utalt arra, hogy valamennyi szomszédos országban élnek magyarok, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában nagyon sok is. Elutasította ugyanakkor Ivan Gasparovič szlovák államfőnek azt az állítását, hogy Magyarországnak éppen ezért vannak problémái valamennyi szomszédjával. „Amit Helmut Kohl Németországra utalva mondott, azt mondom én is Magyarországra vonatkozóan. Történelme során első ízben Magyarországot csak barátok veszik körül” – fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy Ausztriával nincsenek politikai problémák, Szlovéniával rendkívül jók a kapcsolatok, és Budapest támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását. A fiatal nemzetnek számító Szlovákia „természetes „érzékenységét” firtató kérdésre a külügyminiszter ugyanakkor kifejtette: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, az a Ceausescu alatti Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat mesterséges egységesítését hajtotta végre. „Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell” – jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy nem maga a nyelvtörvény jelenti a problémát. Mint kifejtette, Szlovákiában a többségi nyelv védelme különösen a magyar kisebbségnek jelent korlátokat. Kicsit hasonló a helyzet, mint a balti államokban élő oroszokkal. „A mai kisebbség a tegnapi többség” – fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykori Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyelvtörvényben „egy kis bosszú is szerepet játszik”. Utalt arra, hogy a XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. „Most ezért fizetünk” – jelentette ki. Arra a kérdésre válaszolva, vajon bölcs dolog volt-e, hogy Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromban kívánta leleplezni az államalapító István király szobrát, Balázs kijelentette: „Nem bírálhatom az államfőt. Mégis azt mondanám, hogy ez a lépés bizonyosan nem segítette a nyelvtörvény ügyében való közbenjárásunkat.” „Rendkívül udvariasan megpróbáltuk őt lebeszélni” – válaszolta az újabb kérdésre a külügyminiszter, utalva arra, hogy az elnök független a kormánytól. „Meg tudom érteni a szlovákokat. Most végre – 1993 óta – van egy önálló államuk. Végre önállósággal és saját területtel rendelkeznek. Azután jön az Európai Unió a schengeni megállapodással, és elveszi tőlük a szép, új határokat. Szegény szlovákok már megint nem vonhatják fel többé zászlójukat egyenruhában az országhatáron” – fűzte hozzá a miniszter. Kérdésre válaszolva Balázs Péter kijelentette, hogy annak idején nem támogatta azt a meghiúsult kezdeményezést, amely magyar állampolgárság megadását célozta a külföldön élő valamennyi magyarnak. „Ez egy rossz időben történt rossz kezdeményezés volt. A válasz erre csak egy nem lehetett” – vélekedett a külügyminiszter.
Felvidék Ma, MTI, VZS
