Várható volt, hogy a sajtó az MKP országos tanácsának érsekújvári ülésével kapcsolatban egyetlen dolgot fog hangsúlyosan kiemelni, a bizalmi szavazást. Csak azt az üzenetet felejtették el a médiák megfelelő hangsúllyal közvetíteni, Csáky Pál kérése, javaslata, hogy ez a kongresszuson megtörténjen. Mert ő úgy tartja tisztességesnek.
A sajtó már reggel, a tanácskozás megkezdése előtt sulykolta: Érsekújvárott szenzáció várható, az MKP országos tanácsa eldönti, legyen-e bizalmi szavazás az MKP kongresszusán Csáky Pál elnök személyéről, vagy sem.
Aztán meghallgattuk az országos tanács ülésének befejeztével a sajtótájékoztatót, de sem Farkas Iván OT-elnök, sem Csáky Pál nem tért ki külön erre a pontra, mintha nem is lenne fontos. Csak újságírói kérdésre válaszolva mondta el az érintett, hogy igen, az országos kongresszuson döntenek az MKP küldöttei, bizalmat szavaznak-e az elnöknek a mandátumi idejének alig több mint felében. Mert úgy tartja korrektnek. Aki akarta, megértette, hogy Csáky Pál önmaga javasolta, hogy az október 17-én esedékes kongresszus egyik napirendi pontja az elnökről való bizalmi szavazás legyen.
Olvasom, nézem, hallgatom a sajtótájékoztatóról szóló beszámolókat, és a hangsúlyokat hallva, látva, olyan érzésem támad, el akarják hitetni velem, hogy az MKP „büntetni” akarja Csáky Pált, ezért a bizalmi szavazás. Annyira szokatlan a szlovákiai közéletben, hogy valaki önként „viszi a bőrét a vásárra”, hogy nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, marad a szenzációkeltés, szokásos újságírói eszköz bevetése.
Persze az olyan tapasztalt politikus, mint Csáky, pontosan tudhatta, kiszámolhatta, hogy ez a bizalmi szavazás fokozottan foglalkoztatja majd a közvéleményt. Feltételezhető, hogy miután a leghangosabb ellenzői új pártot alapítottak, úgy gondolja, ebből a megmérettetésből az MKP is, ő is megerősödve jön ki.
De az is világos, hogy az elnök személyével kapcsolatos bizalmi szavazás a megbízatási idő felében azok találmánya volt, akik minden követ megmozgattak, hogy bosszút álljanak rajta a hatalomátvételért a pártban, ezek a személyek pedig többségében talán már kiléptek az MKP-ból. Ezért egyáltalán nem egyértelmű, miért van szükség a megyei választások előtti, egyébként is feszült hangulatban ennek a témának a taglalására? A válasz: mert Csáky Pál ragaszkodik hozzá, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.
A kongresszus napirendjéről Érsekújvárott különösebb vita nem volt, a tanács tagjai csendben rábólintottak. Hiszen az érintett döntött úgy, tudni akarja, mögötte áll-e a párt tagsága. Reméljük, hogy igen.
De senkinek sem jó ez az újabb két hét bizonytalankodás, latolgatás, hogy vajon hányan szavaznak nemmel, és az sem hoz semmit a konyhára, hogy az országos kongresszus egyéb témáit ugyanúgy felülírja majd ez az egy napirendi pont, mint Érsekújvárott.
Pedig október 17-én, előtte és utána a megyei jelölteknek kellene a főszerepet játszaniuk, akiknek tevékenységéről alig tud valami konkrétat a nagyközönség, viszont több mint eleget foglalkozott már az elmúlt években az MKP felső vezetőinek személyével, meddő vitáival.
Reménykedjünk abban, hogy október 17-én a kongresszuson ez az időszak végleg lezárul, és a szlovákiai magyarok lényegi problémái kerülnek végre előtérbe.
Felvidék Ma, pog
