Október 9-én Tatabányán, Esterházy János szobrának megkoszorúzásával, majd Boráros Imre színművész tolmácsolásában a Hantjával sem takar monodrámával emlékeztek a felvidéki mártírpolitikusra.
A megyeszékhelyen, az egykori bányászvárosban két éve állítottak Esterházy-szobrot. Most a szobor megkoszorúzásával kezdődött a tatabányaiak főhajtása a politikus emléke előtt.. Mint ahogy ifj. dr. Petrássy Miklós, önkormányzati képviselő, ügyvéd, a szoborállítás kezdeményezője elmondta: Esterházy is magyar vértanú, és vértanúinkra ezekben a napokban emlékezünk. Vagy 40-50 emlékező állta körül az egész alakos szobrot. A szobor talpazatánál Boráros Imre komáromi színész mondott verset szóban és énekben, majd az emlékezők, többek között a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság is, letették virágjaikat és meggyújtották mécseseiket a mártír politikusra emlékezve.
A koszorúzási ünnepség után a helyi Puskin Művelődési Házban került sor Siposhegyi Péter „Hantjával sem takar” című, Esterházy János életéről szóló monodrámájának bemutatására. A zsúfolásig megtelt színházteremben Boráros Imre színművész idézte meg – igen élethűen – Esterházy alakját. A hosszantartó tapssal jutalmazott előadás után Duray Miklós, mint Esterházy utóda és követője szólt Esterházy életéről, politikai küzdelmeiről és a mai, a 60-70 évvel ezelőttiekhez hasonló problémák megoldási lehetőségeiről és ebbeli kötelezettségeinkről.
Az est végén a rendező értelmiségi egyesület nevében köszönték meg a szívbemarkoló előadást és az elgondolkodtató politikusi szavakat.
Tatabányán valami olyasmi kezdődött két évvel ezelőtt, ami kulturális és politikai misszió, ami példaként szolgálhat minden magyar településnek, hogy megismerve eleink tetteit és nagyságát, erőt merítsünk mindennapi munkánkhoz és feladatainkhoz.
Felvidék Ma, Martényi Árpád
