Elmérgesedni látszik a helyzet Szlovákia és az Európai Bizottság között, utóbbi már figyelmeztette is a tagországot, hogy ha nem hagy fel a diszkriminatív nyugdíjszabályozással, akkor az Európai Bíróság fogja a szabálytalanságot kivizsgálni. Az EB azt kifogásolja, hogy a szigorú befektetési limiteket a szereplők csak úgy léphetik át, ha a Szlovák Nemzeti Bank beleegyezését adja, ez pedig káros a szabad tőkeáramlásra. A szlovákok azzal védekeznek, hogy a szigorú limitekre a kockázatok csökkentése miatt volt szükség.
Az Európai Bizottság felszólította Szlovákiát, hogy töröljék el a nyugdíjrendszer második pillérének szigorú befektetési korlátozását, mivel az a szabad tőkemozgást korlátozza. Ezzel tovább forrósodott a helyzet a tagország és az EB között, a figyelmeztetés semmibe vétele ugyanis azzal fenyeget, hogy az EB az Európai Bírósághoz fordul a szabálytalanság miatt – írja az Investment & Pensions.
A hatályos törvények szerint a második pillérben lévő nyugdíjalapoknak a vagyon több mint 50 százalékát kell az euróövezetben befektetniük. Az alapok mindössze a vagyonuk 20 százalékát fektethetik be az eurózónán kívüli országokban, miközben egyetlen ország kitettsége sem eshet a 20 és 50 százalékos határok közé vagyonarányosan.
A nyugdíjalapoknak lehetőségük van a 20 százalékos korlát átlépésére, azonban ehhez a Szlovák Nemzeti Bank engedélye szükséges. Az EB pedig éppen ezt a gyakorlatot kifogásolja, hiszen ez a szlovák hatóságoknál akár diszkriminatív eszközként is funkcionálhat. Az összetűzés éppen a törvény értelmezésből adódik, az EB szerint ugyanis a diszkrimináció tűrhetetlen, miközben Szlovákia továbbra is ragaszkodik a befektetési korlátokhoz, hiszen azok szerintük a deviza- és kamatkockázatokat korlátozzák.
Az Európai Bizottság véleménye szerint a befektetések korlátozása nem hatékony módja a kockázatok csökkentésének, hiszen egy adós fizetőképességét nem az határozza meg, hogy éppen az euróövezethez tartozik vagy sem.
Magyarország számára is figyelmeztető jel lehet az EB állásfoglalása, mivel a bevezetett deviza-megfelelési szabály is hasonló okokból került be a törvénybe, annak ellenére, hogy számos támadás érte a módosítást. Persze nem lehet egyértelmű párhuzamot vonni az országok között, az viszont biztos, hogy nem érezheti magát teljes biztonságban Magyarország sem.
Felvidék Ma, portfolio
