Szlovákia bővelkedik a történelmi-kulturális látnivalókban. Az évszázadok alatt meghatározó történelmi események színhelye volt többek között a Felvidék, melynek fontos védelmi szerepet szánt az ország mindenkori uralkodója. Szlovákia területén ma csaknem 200 várat és kastélyt találni, melyek közt akadnak hét-nyolcszáz éves épületek is.
A várak építése elsősorban a helyiek és az ország védelmét volt hivatott szolgálni, békeidőkben persze nyüzsgő élet alakult ki mind a váron belül, mind a környékén. A legtöbb várat általában magaslatokra, dombokra építették, de a nagyobb folyók mentén is számos várat, kastélyt fedezhetünk fel (a hivatalos definíció szerint a várak általában a védelemre szolgáló kőmonstrumok, míg a kastélyok inkább a nemesi élet központjai voltak).
A Történelmi Magyarország első várainak megépítése IV. Béla uralkodó nevéhez fűződnek. A tatárjárás után (1240-1242) második honalapítónk felismerte, hogy a fából készült épületek nem képesek megvédeni az országot, s tartva egy újabb nagy erejű támadástól, hatalmas építkezésekbe kezdett. Nemeseit birtokadományokkal ösztönözte a várak felhúzására, de ő maga is jeleskedett az építkezésben: IV. Béla parancsára készült 1250 környékén a Visegrádi vár. Az ő érdeme a korban elkezdődött városiasodás is: Zólyom, Körmend, Korpona és Besztercebánya is ekkor kapott városi rangot (és ezzel együtt az őket illető előjogokat).
Ebben az időben épült a Szepesi vár is (1249), mely ma az egyik leglátogatottabb felvidéki vár: a sok csatát megélt vár ma a Világörökség részét képezi.
Trencsén vára (Trenčiansky hrad) azon kevés kőépületek egyike, amely már a tatárjárás előtt is állt. Mi több, a vár sikeresen verte vissza a falufosztogatásra és közelharcra szakosodott mongol támadásokat. Egyes források szerint már a XI. században megvolt a vár bástyaszerű része – azóta többször megerősítették és átépítették a történelem során.
A dévényi vár – Hrad Devín – a szlovák-osztrák határ mentén található (nem összekeverendő a divényi várral). A vár a Duna és a Morva folyó összefolyásánál tornyosul a környék fölé. Az euro előtti időszakban a vár tornya volt látható az 50 halieres pénzérmén (a korona váltója volt) 1993 és 2009 között. A vár építtetése szintén IV. Béla nevéhez fűződik, aki kiemelten fontosnak tartotta a Duna menti erődítmények létrehozását.
Árva vára a középkorban jelentős kereskedelmi központ volt: a Lengyelország felé vezető utat kötötte össze az országgal. A vár virágkora Csák Máté idejére tehető (XIII. század) akinek még a király ajándékozta a várat.
Szlovákiában ezeken kívül még megszámlálhatatlan vár, várrom található, mindegyiknek megvan a maga évszázadokra visszanyúló története. Ezek többsége valaha -nem is olyan régen- Magyarország részét képezték, ennek ellenére a szlovákok kellően rendben tartják őket és csinálják nekik a turisztikai reklámokat – na, persze nem azért, hogy a középkori magyarok hőstetteit dicsőítsék.
Szláv Virtus
