Nemzeti együttműködés és nemzeti egyetértés jellemezte az Országgyűlés december 6-i ülését. Pálffy István (KDNP) is szót kért , hogy a nemzeti újraegyesítésről elmélkedjen, a hétfői napot (december 6-át) az emlékezés napjává nyilvánította, célozva a 2004. december 5-ei népszavazás dátumára. „Aki nem várta meg az eredményeket, az másnap arra ébredt, hogy másfél millió magyar a sajátjai ellen szavazott. Akkor még nem voltunk elegen” – fejtette ki, hozzátéve, hogy annak idején még a kisebbség volt hatalmon, amelyen a politikai tagadás kultúrája lett úrrá. Pálffy szerint a nemzet politikai közössége azóta újraformálódott, újraegyesült, 2010 pedig a megújulás első éve lesz. Ennek jeleként értékelte például, hogy New Yorkban megtelt a cserkészszövetség várólistája. Megjegyezte, fontos, hogy a magyar állampolgárság tartalommal és joggal párosuljon, így például össznemzeti érdek, ha ki kell cserélni egy felvidéki templom zsindelyfedését. Ennek érdekében magyar regiszter, közösségi portál, magyar körök, magyar hálók kialakítását szorgalmazta. Gondolataival Navracsics Tibor egyetértett, hozzátéve, december 5-e minden, a nemzetért felelősen gondolkodó magyar embert sokkolt. Szégyenérzetének adott hangot, amiért például Vadai Ágnes nem szavazta meg a határon túli magyaroknak adandó állampolgárságot, mert ez szerinte azt sugallja: a határon túli magyarok nem ehhez a nemzethez tartoznak, nem sorstársaink. „Szégyellem, hogy ilyen képviselők is lehetnek. Az ilyen emberek nemkívánatosak a magyar politikában, sajnálom, hogy itt ülnek a parlamentben.”
A Fidelitas nevében Ágh Péter, elnök Kiküszöböltük december ötödike csorbáját címmel adott ki közleményt, amelyben a sikertelen 2004. december 5-i népszavazásról és annak jóvátételéről ír. „Az elmúlt években szomorú napként tekinthettünk december ötödikére, hiszen 2004-ben a magyarság, mint fogalom, mint nemzet, és mint közösség hatalmas pofont kapott. A határon túli magyarok kifejezést szitokszóvá akarták degradálni az akkori kormánypártok. Üzeneteik szerint a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok, akik a magyar állam által nyújtotta lehetőségeket akarják kihasználni. A szocialista politikusok ezzel a hozzáállással nem okoztak senkinek sem meglepetést. Emlékezzünk arra, hogy már 2001-ben 23 millió román beözönlésével riogatták a közvéleményt. Gyurcsány Ferenc később elismerte, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt. Gátlástalan húzás, amely a nemzet megosztására, magyar és magyar megkülönböztetésére törekedett. A 23 millió románnal való riogatás csak főpróbának bizonyult, a valódi tragédia 2004-ben történt meg. Most azonban új helyzet állt elő. Ahogy Schmitt Pál, a köztársaság elnöke írja az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap beköszöntőjében: „Az anyaországban élő magyarok 2010 tavaszán példátlan akarat-egyesítéssel, azzal az elvárással küldték az Országgyűlésbe képviselőiket, azzal adtak megbízást a kormányzó pártoknak, hogy legyenek úrrá a széthúzáson. Teremtsék meg a magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi újraegyesítését. Az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges, egyszerűsített eljárásban megszerezhető állampolgárság törvényével új alapra helyeztük a magyarság közös ügyét. Ez az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is összeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvükkel mindig összetartoztak.” Az imént idézett döntések okán idén végre nem kell szégyenkeznünk december ötödikén, hiszen kiküszöböltük a csorbát. A Nemzeti Együttműködés Kormánya pár hónap alatt többet tett a nemzetpolitikában, mint az elmúlt nyolc év kabinetjei összesen. A meghozott intézkedések kezet nyújtanak a nemzettársainknak, egyenrangú félként és partnerként fogadják el őket. Emiatt van kiemelt jelentősége annak, hogy 2004 után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet. Ezzel az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltotta fel. Az összetartozás-tudat erősítése érdekében büszkék vagyunk arra a kezdeményezésre is, amely arra irányul, hogy az iskolások határon túli magyar területekre tudjanak osztálykirándulásokat szervezni. Büszkék, hiszen a Fidesz ifjúsági társzervezete, a Fidelitas már 2005-ben kezdeményezte ezt. A program hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kárpát-medence ne csupán térkép legyen a fiatalok fejében, hanem élő kapcsolatokat, emlékeket, élményeket jelentsen. A Nemzeti Együttműködés Kormánya az említett intézkedéseivel azt üzeni, hogy nem mond le egyetlen magyarról sem. Éljenek bárhol, számíthatnak az anyaországra, hiszen összetartozunk!”
Felvidék Ma, nk-stop
{iarelatednews articleid=”25722″}
