Ha a magyar médiatörvény rendelkezései összhangban állnak az uniós joggal, akkor nem kell rajta szükségszerűen változtatni – mondta az MTI-nek Andris Mellakauls, az Európa Tanács média és új hírközlési szolgáltatások operatív bizottságának lett elnöke. A magyar törvény Európai Bizottság általi vizsgálatával kapcsolatban Mellakauls azt mondta: a tény, hogy a bizottság „bekérte” a törvényt, még nem jelenti, hogy mindenképpen változtatni kell majd rajta. Ha egyes kitételei ütköznek a közösségi joggal, szükséges lesz a megváltoztatásuk.
A törvényt övező nemzetközi visszhangról úgy vélekedett: a szólásszabadság folyamatosan és mindenhol veszélynek van kitéve Európában, mivel a kormányok természetes módon hajlanak arra, hogy szabályozzák az információt. Ám a szakember nem emlékszik olyan méretű sajtóvisszhangra, amilyen most a magyar médiatörvény körül tapasztalható. Kiemelte, hogy a törvényt azelőtt kezdték kritizálni külföldön, hogy annak hivatalos fordítását bárki megismerhette volna. Ez szerinte „nem fair” eljárás a kritizálók részéről. „Hogy kommentálhatja valaki a törvényt úgy, hogy nem is olvasta?” – kérdezte Mellakauls.
Hangsúlyozta: az operatív bizottság feladata többek között olyan elvek megfogalmazása, amelyek irányadóak a véleményszabadság általános elvére vonatkozóan. A testület jelenleg a média mint fogalom új definíciójának kidolgozását végzi, mivel a hagyományos, az elektronikus és az online médiumok határa egyre inkább összeolvad. A médiaszakember úgy folytatta: a nyomtatott sajtó szabályozása hagyományosan elválik az elektronikus és online területek szabályozásától, ebből a szempontból Magyarország újonnan életbe lépett jogszabálya „egyedülálló és ambiciózus”.
„Nem látok Európában olyan trendet, amely afelé tartana, hogy az online médiumokat azonos szabályozás alá akarnák vonni a hagyományos médiumokkal” – jelentette ki. Azonban ettől függetlenül – ha a jogszabály rendelkezései összhangban állnak az uniós irányelvekkel – a magyar törvény kiállhatja a próbát – emelte ki.
A szakember országának példáját említve azt mondta, Lettország tavaly elfogadott és szintén az Európai Bizottság előtt lévő médiatörvényével kapcsolatban minden bizonnyal elképzelhető, hogy kritikát kapnak a bizottságtól, mégpedig amiatt, hogy az ország az uniós irányelvek átültetésével lemaradásban van. Ennek analógiája mentén a magyar törvénnyel kapcsolatban azt állította: egy törvényt, így a magyar médiaszabályozást is mindig lehet módosítani. Azt mondta, a bizottságnak nem szándéka szankciókat alkalmazni senkivel szemben, csupán a jogharmonizációra figyelmezteti a tagállamokat.
Felvidék Ma
