A kormánykoalíció változásokat tervez a választójogi törvényben és a pártfinanszírozásban is. Ezekről a koalíciós tanács ülése után tájékoztattak a pártok vezetői, sok kérdés azonban még tisztázatlan. A közrádió Első kézből c. vitaműsorában az elképzeléseket két politológus is véleményezte.
Miroslav Kusý és Erik Láštic is leszögezte: a pártfinanszírozás kérdése a koalíción belül is zavaros. Nem igazán érthető, hogyan akarnak tiszta légkört teremteni a politikában, ha csökkentik az államkasszából folyósított támogatásokat. Láštic szerint ez olyan kérdés, amelyről társadalmi vitát kellene lefolytatni, mert az ország politikája nem bízható szponzorokra. Ez a tény a legszigorúbb ellenőrzés mellett is fennmarad. Kusý professzor szerint azt, hogy a pártok ne legyenek kiszolgáltatva a szponzoroknak, a politika erkölcsi tisztaságának alapfeltétele. Mindketten feltételezik, hogy erről a kérdésről még a koalíción belül is lesz vita, hiszen Ivan Mikloš (SDKÚ) és Daniel Lipšic (KDH) miniszterek már jelezték, nem értenek egyet a párttámogatások csökkentésével.
Miroslav Kusýt nem lepte meg, hogy a kormánykoalíció sem akarja visszaállítani a parlamenti választásokra a több választókörzetet. Igaz ugyan, hogy a demokrácia megnyirbálásának tartották, amikor Vladimír Mečiar 1998-ban bevezette az egy választókörzetet, de mint mondta: ma már nekik is ez felel meg. Kusý szerint a szlovák politika centralizált, vezérelvű, a nagy pártoknak nincsenek regionális struktúráik, mindent a központi pártvezetés dönt el. A képviseleti demokrácia elveinek hiába felelne meg jobban, ha Szlovákia több választókerületből állna, jelenleg pártokrácia van, s ennek az egy központ-egy választókerület felel meg jobban. Kusý szerint nincs olyan párt a parlamentben, amely ezen változtatni akarna. Erik Láštic szerint is az erős pártközpontoknak jó az országos listás választás, s ezt a centralizált politikát meg is akarják tartani. Talán ha a törvénymódosítás több preferencia-szavazatot tenne lehetővé (nem csupán négyet), területileg is megosztottabb lehetne a parlament összetétele. Láštic szerint a legnagyobb gond az, hogy a parlamenti pártok nem tudják felmérni, mit hozna nekik, ha 7+1 választókerületben dőlne el a szavazások eredménye. Láštic szerint némi ellensúlyt jelent a centralizált szlovák politikának a lezajlott decentralizáció, a megyék létezése és maga a megyei politika, de Kusý rögtön hozzátette: ez sem fedi el, hogy a parlamenti képviselők 37 százaléka pozsonyi.
Véleményt mondtak a politológusok a parlamenti titkos szavazások tervezett megszüntetéséről is. Láštic szerint egy dolog, hogy a választóknak jogukban áll tudni, személyi kérdésekben melyik képviselő hogyan szavazott, az érem másik oldala viszont, hogy így a mindenkori kormánytöbbség emberei-jelöltjei fognak tisztséghez jutni. Miroslav Kusý professzor arra is figyelmeztetett: a képviselői eskünek csak az egyik része a pártfegyelem, a másik a saját meggyőződés és szabad lelkiismeret szerinti döntés joga. A kettő nem kell, hogy ellentétbe kerüljön, csupán a pártvezetéseknek kell alapos érvekkel meggyőzniük saját képviselőiket, miért az a legjobb döntés, amit ők támogatnak. A nyílt szavazással ettől a munkától akarnak szabadulni a legfelsőbb pártvezetések, mondta.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”26324″}
