Újkeletű dolog Kürtön egy nagyon régi étel fesztiválja a Kőtéskóstoló, amelyet az elmúlt hétvégén immár a nyolcadik alkalommal rendeztek meg a Faluházban. A hagyományosan böjtben készülő ételt máshol csiramálénak, biracsnak is nevezik. Az egyedülálló étel lelkes rajongótábornak örvend nemcsak a helyiek, de a messze vidékről érkezők körében is.
A zsúfolásig megtelt helyiségben Danczi Mónika, a Faluház vezetője és Téglás János polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd a faluház színpadán három kürti fiatalasszony, Jankulár Veronika, Huška Ilona és Kovács Mária élőben is bemutatta, hogyan készül a kőtés.
Nem könnyű a dolga annak, aki kőtést készítene. Valódi türelemjáték, hiszen az alapanyag – a búzacsíra – öt-hat napig “kel” a nedves gyolcson, vagy edényben és mindennapos törődést igényel. Először kiválasztják a búzát, hogy egészséges szemek legyenek, aztán megmossák, beáztatják, egy napig hagyják abban az edényben, megrázogatják, s mikor látják, hogy kipattan a szem, akkor kiöntik nyújtódeszkára, vagy tepsibe, aztán minden nap kell öntözni többször, csak olyan spriccelővel, hogy vizes legyen mindig. Aztán összeállnak a búzaszemek, az alja tiszta hófehér. Aztán mikor már kezd egy kicsit zöldülni, akkor már le kell darálni, mert nem lesz jó, hogyha nagyon kizöldül. Aztán húsdarálón ledarálják, langyos vízben kimossák, leszűrik, belekeverik a lisztet és már lehet is sütni. Az eredmény pedig a karamell-barnára sült kőtés, mely gazdagon tartalmaz vitaminokat és nyomelemeket, és nem mellesleg 33 százaléknyi természetes cukrot. Az édességben továbbá érintetlenül megmarad az E-, a B1-, a B2- és a B6-vitamin is. De vigyázat: a kőtésből csak módjával lehet fogyasztani! A gyomrot bizony egy perc alatt megüli…
Az élő bemutatót követően kezdetét vette a kőtéskóstoló. Az öttagú zsűri –Póda Erzsébet, Bóna Teréz, Süttő Katalin, Tamasek Zoltán és Jászai Tibor – és a közönség 1-1o pontig értékelte a benevezett 17 kőtést s annak látványát, ízét, állagát, összhatását.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/04/27970_04.jpg” width=”200″ height=”100″ title=”Ollé Sándor előadása” }{/japopup}
Amíg a zsűri értékelt addig Ollé Sándor a Piszke Öko Kft. tulajdonosa a tönkölybúzáról és a a teljesörlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények gyártásáról tartott előadást. Pékműhelyükben a vegyszermentes gabonák és magvak kerülnek felhasználásra. Saját malmukban közvetlenül a sütés előtt őrlik a gabonát, így maradéktalanul megőrzi a benne lévő vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/04/27970_02.jpg” width=”200″ height=”100″ title=”A győztesek – a kép közepén Sütő Rozália” }{/japopup}
Kora estére megszületett a zsűri és a közönség értékelésének összegzése és kiosztották a díjakat. A legjobb vihette haza a már jól ismert ARANYKŐTÉS VÁNDORDÍJ-at, amelybe minden évben belegravírozzák a győztes nevét. Az 5 legjobb kőtés nyerte el AZ ARANYKŐTÉS DÍJ-at Pálinkás Angelika keramikus művésznőalkotását. Ennek kicsinyített mását kapta minden nevező. A fesztivál támogatói jóvoltából a kőtések készítőire további díjak vártak. A 8. Kőtésfesztivál legjobbjai: Aranykőtés Vándordíj: Sütő Rozália – Kürt
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/04/27970_03.jpg” width=”200″ height=”100″ title=”Tizenheten vállalkoztak az idei kőtéskészítési versenyre” }{/japopup}
Közönségdíj: Sütő Rozália – Kürt. Aranykőtés díj: Gulyás Rozália – Kürt;Huška Ilona – Kürt; Marosi Katalin – Fűr; Rákóczi Andrea – Bart; Sütő Rozália – Kürt.
A fesztivál kiegészítő rendezvényei között volt böjti menü, kőtésvásár, kézművesség, könyvvásár, kortárs művészeti kiállítás, gyerekvilág. Oláh Annamari és Biljarszki Emil duó – népdalok és saját szerzemények.
A Kürti Faluházban megrendezett – információim szerint –a világon egyedüliként kőtéskóstoló verseny évről-évre nagyobb érdeklődésnek örvend és egyre nagyobb szerepet játszik a falusi turizmus felvirágoztatásában. A hagyományos böjti étel kóstolóján kívül egy picit több: a hagyomány és a hit szimbóluma. S vitathatatlanul a felvidéki magyarságnak most erre a kettőre kifejezetten szüksége van.
(A szerző felvételei)
