Az európai nemzetiségek legnagyobb szervezete, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) fogja összehangolni és kivitelezni az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megteremtésére irányuló állampolgári kezdeményezést.
Erről a FUEN Kismartonban június 2–4. között tartott kongresszusa döntött egyhangúlag. – A kisebbségi jogok területén egységes európai szabályozási kereteket kell alkotni, hogy a kisebbségi közösségek jogai ne függjenek a tagállamok változó politikai légkörétől. A mi elképzelésünk szerint az európai kisebbségi keretszabályozás legfontosabb kulcskifejezései: önrendelkezés; a kisebbségeknek kedvező tagállami megoldások alkalmazhatósága más tagállamokban is, beleértve az autonómiaformákat; anyanyelvhasználat; teljes körű anyanyelvű oktatás és oktatáshoz való hozzáférés – mondta el a FUEN kongresszusán Vincze Lóránt, az RMDSZ európai külügyi titkára. – Álláspontunk szerint ezeknek a garanciáknak már az állampolgári kezdeményezés szövegében meg kell jelenniük, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen a javaslatok egy előzetes normakontrollon esnek át a bizottságban, mielőtt az aláírásgyűjtés zöld utat kapna – tette hozzá felszólalásában Vincze Lóránt.
Az EU-s eszköz értelmében hét tagállamból összesen egymillió állampolgár kérheti a szabályozás megalkotását az Európai Bizottságtól a hatáskörébe tartozó európai témában. A kezdeményezés előkészítésébe a FUEN – szoros partnerségben az RMDSZ-szel – bevonja az európai kisebbségi szervezeteket, szakértőkkel és jogászokkal konzultálva fogalmazzák majd meg a kezdeményezés pontos szövegét, hogy az illeszkedjen az EU-s jogrendbe. Az európai petíció eszköze 2012 áprilisától lép érvénybe.
A FUEN-ben tömörülő 85 kisebbségi tagszervezet a kongresszust követően levelet intézett az unió állam-, illetve kormányfőihez, valamint José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy hozzanak létre kisebbségügyi EU-biztosi posztot és foglalkozzanak a kisebbségek ügyével. A FUEN felajánlotta az Európai Uniónak partneri együttműködését, hogy közös erővel javítsanak a kontinensen élő kisebbségek helyzetén.
„Az európai kisebbségek helyzete vegyes képet mutat. Egyes térségekben példás a kisebbségi és a többségi népcsoportok együttélése. Máshol azonban sok kisebbség a túlélésért kénytelen küzdeni. Európai nyelvek és kultúrák vannak kihalófélben, és ez csak a kisebbségi politika világos irányváltásával állítható meg” – olvasható a levélben.
A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Hatvan évvel ezelőtt alapították Versailles-ban.
Brüsszelben tartott idei évfordulós megemlékezésükön bő egy hónappal ezelőtt olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN – arra hivatkozva, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él – már akkor felvetette, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EU-biztos illetékességi körébe.
Az unión belül nem létezik közös kisebbségi politika, és egyes régi tagállamok – így Franciaország, Görögország – még a kisebbségi közösségek létét is megkérdőjelezik. A FUEN reményei szerint azonban a Lisszaboni Szerződés hamarosan várható életbe lépése után már lesz mód magasabb európai szintre emelni a nemzeti kisebbségek ügyét, hiszen a reformszerződéshez kapcsolódó alapjogi charta kifejezetten szól a kisebbségvédelemről.
FUEN, Népújság, Felvidék Ma
