A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjtemények Házában Rimaszombatban június 18-án nyílt kiállítás Pósa Lajos életét és munkásságát mutatja be.
A kiállítás célja, hogy betekintést nyújtson a Radnóton született Pósa Lajos életművébe, kivált az általa szerkesztett, s a magyar irodalmat megteremtő lapba, „Az én újságom” -ba. A kiállítást Kun Miklós Jenő mutatta be a megnyitón június 18-án, Vígh Péter közreműködésével. A megnyitón jelen volt Ft. Géresi Róbert püspök-helyettes is.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők, főleg a nevelés, a hitoktatás területén működők, lelkészek és tanítók figyelmébe ajánlják azt a kiállítást, amely 2011. szeptember végéig tekinthető meg.
Pósa Lajos 1850-ben született Radnóton. A pesti egyetem bölcsész karán szerzett tanári oklevelet, s egy évig pedagógusként dolgozott, majd újságíró lett. Előbb fővárosi lapokba írt, majd 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására, a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt, s mindvégig igaz pártfogója maradt.
Pósa munkásságának legjelentősebb eredménye, hogy 1889. december 15-én Benedek Elekkel megindította, majd haláláig – 1914-ig – szerkesztette Az Én Újságom című lapot, amely az ország első irodalmi értékű és legnépszerűbb gyermeklapja volt. Nemcsak megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé, formálójává is vált. Teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be; az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet is. Az Orient Vendéglő időnként szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalnál a korszak legnagyobbjai vendégeskedtek.
Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz versét zenésítették meg, számos gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába. 1945 után azonban költészetéről többnyire csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának minősítették, műveit száműzték a könyvtárakból.
Felvidék.ma
