Ivan Gašparovič köztársasági elnök nem változtatta meg az álláspontját a módosított sajtótörvény parlament általi újbóli elfogadása után sem, s nem írta alá azt, mint ahogyan az ügyészségi törvényt sem – tájékoztatott a köztársasági elnöki iroda sajtóosztálya.
Ennek ellenére mindkét törvény hatályba lép a köztársasági elnök aláírása nélkül is.
A parlament a törvények újbóli tárgyalása során figyelmen kívül hagyta a köztársasági elnök által javasolt változtatások nagy részét. A sajtótörvényben például a „jó erkölcsök” kifejezést kifogásolta az elnök, ennek ellenére a koalíciós pártok az újbóli szavazás után is benne hagyták a törvényben.
A sajtótörvény módosított változata korlátozza a köztisztviselők, a politikai pártok elnökeinek és alelnökeinek válaszadási jogát olyan esetekben, amikor a hatáskörük teljesítésével kapcsolatos állításokról van szó. Magánszemélyekként a köztisztviselőknek is megmarad ez a joguk. Megszűnik a törvényben a helyreigazításra való jog és a válaszadási jog egyidejű érvényesítésének lehetősége is, és a kiadók ezután nem lesznek felelősek a közölt helyreigazítások, válaszadások, illetve kiegészítő közlemények tartalmáért sem. A módosított törvény lehetővé teszi a média számára a helyreigazítások, válaszadások, kiegészítő közlemények közzétételének elutasítását, ha azok sérti a jó erkölcsöt, illetve ezzel bűntettet, kihágást vagy más szabálysértést követnének el.
A jóváhagyott törvényből kimaradtak a közzé nem tett helyreigazításokért, válaszadásért, illetve kiegészítő közleményekért járó büntetések is. Ez idáig 1660-4980 eurós terjedelemben róhattak ki ezért pénzbírságot. A kiadók arra sem lesznek kötelezhetők, hogy év elején tegyék közzé az egyes médiumok tulajdonjogviszonyait. A módosított sajtótörvény szeptember 1-jei hatállyal lép érvénybe.
Az igazságügyi miniszter asszony műhelyében készült módosított ügyészségi törvény újításai közé tartozik, hogy ezután pályázati kiírások útján hirdetik meg a betöltendő ügyészi tisztségeket, kötelezővé teszik az ügyészségi határozatok internetes közzétételét, illetve megszüntetik az ún. jogi várományosok intézményét. Ezen kívül az ügyészek ezután legfeljebb két egymást követő időszakban jelöltethetik csak magukat, a főügyészi tisztet azonban ugyanaz az ember csupán egy időszakban töltheti be. Ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek a speciális ügyészre vonatkozóan is, aki egyúttal a főügyész-helyettesi tisztet is ellátja majd. A főügyész kötelező érvényű utasításokat az ügyészség és az igazságügyi minisztérium 3-3 képviselőjéből álló bizottság határozata alapján adhat csak ki. A fegyelmi bizottság határozataival szembeni fellebbezések esetén a bíróság dönt majd. Gašparovič szerint a törvénymódosítás néhány rendelkezése alkotmányellenes lehet, ennek ellenére a változtatások október 1-jétől hatályba lépnek.
Felvidék.ma, D.É.
{iarelatednews articleid=”28759″}