Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok. A Kryptohadros kallaiae névre keresztelt növényevő felfedezése megerősítette, hogy a kréta időszakban a „Hátszeg-sziget” élővilága a korábban feltételezettnél lényegesen változatosabb lehetett – közölte az ELTE az MTI-vel csütörtökön.
Az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta végeznek közös ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falujának közelében.
Az ásatások során több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek össze. A leggyakoribb leletek az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közül kerültek ki az új fajként azonosított növényevő Hadrosauroid (kacsacsőrű) dinoszaurusz maradványai is.
Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője elmondta: „A leletre 2022-ben bukkantak a Valiorától északra található területeken, egy geológiai térképezés során. Egy új erdészeti út kialakításának köszönhetően sötétszürke homokréteg került a felszínre, így bukkantak rá a Hadrosauroid dinoszaurusz összefüggő, részleges csontvázára. Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok, amelyek többségét eddig rutinszerűen a Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták.”
Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány egyik társszerzője kifejtette: a Hátszegi-medencében ritkák az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponyaelemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak.
A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszaurusz csoporttól, amelyeket általában a már korábban ismert Telmatosaurus-hoz tartozónak gondoltak. Ezért elsősorban a Telmatosaurus-t és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy az összehasonlítás az új csontvázakkal elvégezhető legyen – tette hozzá.
A vizsgálat során kiderült, hogy a lelet egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és akár 1-2 millió évvel korábban élhetett, mint a Telmatosaurus. A faj elnevezésével (kallaiae) a kutatók a publikáció első szerzője, Magyar János édesanyja, Kállai Csilla emléke előtt is adóznak.
Magyar János, az ELTE Őslénytani tanszékének doktorandusza, a Journal of Systematic Palaeontology nevű folyóiratban megjelent publikáció első szerzője hangsúlyozta: az új faj és a Telmatosaurus közötti hasonlóság magas fokú, a különbségek leginkább csak a koponyaelemek morfológiájában mutatkoznak meg. Hozzátette: a filogenetikai vizsgálatok szerint a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországban talált Tethyshadros, amellyel közösen a három említett faj egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel.
Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense hozzátette: a vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább hét külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe.
A felfedezés megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott és sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták – közölték.
MTI/Felvidék.ma
