Tudom, hogy nem illik sarkítani a dolgokat, különösen a politikában. Tudom, hogy már régen nem a görögöknek adott kölcsönről beszélünk. De az se biztos, hogy csak arról van szó, hogy minden állam megszavazza az euromentőöv ratifikálást, csak mi maradunk ki, ha kimaradunk. Akkor miről?
Ez már kőkemény belpolitikai játszma, amely szerintem elsősorban a hatalom kormánykoalíción belüli újraelosztásáról szól. Ezért most már nemcsak a SaS játszik, hanem az egész koalíció felismerte a tét nagyságát. Ficoéknak csak epizódszerep jut jelenleg a meccsen, és ezért a partvonal mellett eszeveszetten hadonásznak, hogy játék közben esetleg beszállhassanak. Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője szerint, ha a helyzet nem változik, kérdéses, hogy lehet-e kormányozni ilyen helyzetben? És szerinte a pártja hajlana a kormányfővel szembeni bizalmi szavazásra. Bugár Béla szerint viszont tovább kell tárgyalni, amíg nem születik kompromisszum. Egymásnak kissé ellentmondó nyilatkozatok, de a helyzet is képlékeny, változó. Egy azonban biztos: a Most-Híd a mostani feszült belpolitikai helyzetben hajlandó elmenni a végsőkig – akár a bizalmi szavazásig. Bárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgokat, bármennyire is akarunk a jelenlegi helyzetből messzemenő következtetéseket levonni és belpolitikai elemzésekbe bocsátkozni, az alapkérdés mégis változatlan: hozzájárulnunk-e a görögök megmentéséhez, vagy se? És a Most-Híd jelen helyzetben hajlandó elmenni akár a legvégsőkig is? Görög-ügyben…Ez rendben is volna, ha egy párt mindig következetesen kiáll az általa jónak tartott elvek és értékek mellett, valamint teljesen természetes, hogy a parlamentben elsősorban saját választóik érdekeit képviselik, viszont ez Bugárék esetében nem volt mindig így….Emlékezzünk csak vissza 2011. február 10-re, amikor Igor Matovič, akkor még az egyik kormánypárt tagjaként módosító javaslatával és szavazatával, és a szintén kormánypárti Radoslav Procházka (KDH), valamint a Smer és a SNS támogatásával meghiúsította a kettős állampolgársági törvény megváltoztatására benyújtott, a Most-Híd által kidolgozott koalíciós javaslatot. Az emlékezetes februári szavazást megelőzően miért nem tárgyalt Bugár addig, amíg nem születik kompromisszum, mint ahogy most akar görög-ügyben? Mit csinált akkor a Most-Híd? Visszavonta a módosító javaslatot, és pöffeszkedett, durcáskodott, morgott – egyébként semmit. Meg se próbált elmenni a legvégsőkig, bár lehet, hogy nem is tartotta szükségesnek, mert Solymos szerint, idézem: „ Nem éreztem, hogy egy év alatt lett volna olyan válság, ami megrengette volna a koalíciót, bár akadtak gondjaink.” A kormányprogramban foglaltak megtagadása, lekicsinylése, a magyar állampolgárságukat vállalók meghurcolása, szlovák állampolgárság elvesztésére való kényszerítés, a pénzbeli büntetés kiszabása, illetve a magyar állampolgárságukért folyamodni szándékozók akadályoztatása tehát szerinte nem ok a válságra, ezért nem is érdemes politikai csatározásokba bocsátkozni, megküzdeni, mert idézem: „Nem hiszem, hogy van eredménye annak a fenyegetésnek és asztalcsapkodásnak, amit az Egyszerű Emberek, vagy most az SaS csinál… Úgy hiszem, a Híd megtette azt, amit meg kellett tennie. Benyújtott egy tervezetet, ami sajnos nem került elfogadásra…” – mondja a kettős állampolgárság kapcsán.
Nincs igaza képviselő úr, a Most-Híd nem tette meg azt, amit meg kellett volna tennie! Nem harcolt akkor elég határozottan a felvidéki magyarok érdekeiért! És hagyja őket továbbra is megfélemlítésben élni! De most a görögök esetében képesek elmenni a legvégsőkig!? Joggal merül fel a kérdés, hogy kiket is képviselnek Önök a szlovák parlamentben? Bár az ördög nem alszik, és az is könnyen előfordulhat, hogy Radičová bukásával az Önök helyzete semmit se változik, mert jön Dzurinda… Ennek árnyékában pedig nagyon könnyű kijelenteni, hogy Ficóval semmi áron se…
A görögtüzek oltása tehát szívügyük, a felvidéki tüzek meg hadd lobogjanak ebben az Önök számára kedvező szélállásban!
Száraz Dénes, Felvidék.ma
