A V4-es országok együttműködésének nevét adó Visegrádon találkoztak Magyarország, Csehország, Szlovákia és Csehország államfői. A csúcstalálkozóra a visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulóján került sor.
A visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök, aki szerint ebben a régióban „mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni. A magyar államfő kifejtette: a V4-országok térségét így kevésbé érintette a gazdasági válság, mint stabil, erős, nagyobb európai országokat, amelyek már az euróövezet tagjai. Nem csak Görögországról van szó, a válság leküzdéséért komoly erőfeszítéseket kell tenni szinte minden nyugat-európai országban”.
Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között „megerősödött a barátság”. A cseh elnök is elismeréssel szólt a V4 eddigi húsz évéről, és úgy fogalmazott, a jövőben a feladat a közös érdekek meghatározása és ezek képviselete az unióban. A V4 „érdekek csoportosulása” – mondta.
Bronislaw Komorowski lengyel elnök is azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékonynak kell maradnia, hogy a szerveződés közösen képviselhesse a négy ország érdekeit az EU-ban. Az uniós közös fellépés lehetőségei között említette a kohéziós és az energiapolitikát. A V4 révén az tagországok szerinte „közép-európai öntudatot” alakíthatnak ki, amelynek segítségével könnyebben találhatják meg helyüket az unióban.
Ivan Gašparovič szlovák államfő hangozatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket. Ez jellemezte az elmúlt 20 évet is – jegyezte meg. A szlovák elnök hangsúlyozta, a régiónak fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartani mindazt, „ami a II. világháború után itt kialakult”, ami „a győztes hatalmak döntése következtében kialakult”. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, bizonyos mértékig szükség van közös politikákra az EU működéséhez, de nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok csak „kölcsönadják” szuverenitásukat az uniónak.
Václav Klaus ezzel kapcsolatban kijelentette, az EU jelenlegi gondjai abból fakadnak, hogy „egyre több Európát akartunk”, ezért „végzetesen téves” azt hangoztatni, hogy még több Európára van szükség.
Bronislaw Komorowski ugyanakkor úgy vélekedett, csak az integráció elmélyítésével lehet kilábalni a gazdasági válságból, és az EU bővítését folytatni kell, hiszen a jelenlegi válságot sem az új tagállamok felvétele okozta, hanem az az euróövezetből indult, vagyis „mondhatnánk azt, hogy a régi uniós országokból gyűrűzött be”.
Egy Esterházy János megítélésére vonatkozó kérdésre válaszolva Ivan Gašparovič elmondta, vannak „ellentmondásos” kérdések a magyar-szlovák kapcsolatokban, ezek főleg történelmi vonatkozásúak. Esterházy János Szlovákia állampolgára volt, így rá is vonatkoztak a szlovák törvények – vélekedett. Közölte, „ami a szavazását illeti, amiről szó van, azt mondják, hogy a zsidók deportálása ellen szavazott, (…) szeretném elmondani, hogy ő tartózkodott, tehát nem volt se mellette, se ellene”.
Kiemelt figyelmet szenteltek a visegrádi államfők az atomenergia felhasználásának, a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón. Václav Klaus szerint „abszurd lenne”, ha a visegrádi négyek feladnák az atomerőművek programját, hiszen nem rendelkeznek olyan mennyiségben földgázzal, kőolajjal vagy egyéb energiahordozóval, amellyel kiváltható lenne az atomenergia. Klaus hangsúlyozta: a Japánban történt márciusi tragédiát tévesen állítják be atomkatasztrófának, valójában természeti katasztrófa történt, és nem az atomenergia hasznosításából fakadó szerencsétlenség. Ezzel összefüggésben Ivan Gašparovič megállapította: „manapság szinte divat környezeti és biztonsági szempontból elfogadhatatlannak minősíteni az atomerőműveket”, ennek ellenére az atomenergiának nagy jövője van a visegrádi együttműködés térségében. Gašparovič szerint a kardoskodás az atomerőművek bezárása mellett „eltúlzott álláspont”, aki ezt szorgalmazza, nem veszi figyelembe például a költségeket. Az atomerőművek felszámolása hatalmas összeget emésztene fel, ezt a pénzt pedig hasznosabb volna tudományos kutatásokra és az üzembiztonság erősítésére fordítani – mondta a szlovák elnök.
A kétnapos csúcstalálkozó második napján a köztársasági elnökök ellátogatnak Visegrádra, plenáris tárgyalásukon áttekintik és értékelik a V4-együttműködés elmúlt 20 évét, a régió energiaellátásának kihívásait, szó lesz a négy ország helyzetéről a makroregionális stratégiák (balti stratégia, Duna-stratégia) „metszéspontjában”, továbbá a civil kapcsolatok szerepéről, az ifjúsági- és sportegyüttműködésről.
