A kormány újabb dokumentumot fogadott el, melynek célja a romák társadalomba történő integrációjának segítése. A több országban is tapasztalható riasztó szociális helyzet miatt, az Európai Bizottság új stratégia kidolgozását irányozta elő.
Ez abban különbözik az előzőektől, hogy konkrétabb és az összes érdekelt fél részt vett a kidolgozásában, beleértve a romákat is.
A Roma integrációs stratégia 2020-ig elnevezésű dokumentum a lakásprobléma, az oktatás, a munkáltatás és az egészségügy területeit érinti. Az egyéb stratégiáktól eltérően, ez nem csak egy esszé. A roma közösségek kormánybiztosa, Miroslav Pollák úgy véli, hogy ez az utolsó esély a dolgok rendbetételére: „Ha ez nem működne, akkor a következő, 2020 után, képletesen szólva már valószínűleg biztonsági kérdésekkel és Szlovákia területi egységének megőrzésével foglalkozna.”
Ennek a stratégiának már azért is reálisnak kell lennie, mivel a teljesítésével járó felelősséget nem csak Szlovákia viseli. A finanszírozása az Európai Unió eszközeiből történik. „Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik tanácstalanok vagyunk, akik nem tudják megoldani a problémát. Mihelyst ez 3 EU-s operatív program része lesz, mint ahogy azt tervezzük, projektek kiválasztásának, ellenőrzésének és megvalósításának garanciája lényegesen nagyobb, mint ha ez csak a kormány elkötelezettsége az állami költségvetésből.” – jelentette ki a stratégiával kapcsolatban Iveta Radičová kormányfő.
Az elfogadott stratégia szerint a szegregált roma telepeken rendszeresen fognak rágcsálóirtást végezni és rendszeresen elszállítják majd a szilárd háztartási hulladékot is, amivel átfogóan és minőségileg javítják a kommunális és személyi higiéniát. A dokumentum egyik fő céljai között jelenik meg az illegális lakóépületek számának 25 százalékkal történő csökkentése is. Ez a rendelkezés főleg azokat a viskókat érinti, melyek az építési törvény alapján nem teljesítik a lakhatóságra vonatkozó minimális előírásokat sem. A stratégia fontos részét képezi a marginális közösségekben élő romák pénzügyi képzése is, hogy jobban védve legyenek a hiteltársaságok és uzsorások illegális praktikáitól.
Laco Oravec, a Milan Šimečka alapítványtól, amely már hosszú ideje foglalkozik a roma problematikával, állítja, hogy valóban az eddigi legjobb dokumentumról van szó; azonban a kormány szemére veti bátortalanságát: „A stratégiába csak olyan dolgok kerülnek bele, amelyeket a minisztériumok hajlandóak elfogadni és a minisztériumok ismételten jelentősen csökkentik a lehetőségeket, melyeket egy ilyen stratégiában látni akarunk.”
Sőt, a kormány együttműködése a civil szervezetekkel célirányos volt és semmit sem oldot meg: „A kormány számos összejövetelt szervezett, amelyeken alapjában véve csak megvitatták a dolgokat, de a civil szervezetek egész csoportjának, több mint 70 pontot tartalmazó, terjedelmes észrevételeit, gyakorlatilag teljesen semmibe vették.”
A kormány jelenleg akcióterveket készít, amelyek alapján el fog járni az egyes konkrét megoldásoknál. Legyen szó az illegális telepek számának csökkentéséről és új szociális lakások építéséről, melyek felépítésében a romáknak is segédkezniük kell, vagy a többségi társadalom tagjainak felvilágosításáról, melynek célja a közvélemény megváltoztatása és az etnikai alapú szegregációhoz való hozzáállás. Az integrációs stratégiát a következő kormánynak is folytatnia kell, mivel ezt Brüsszel rendszeresen fogja ellenőrizni.
(www.rozhlas.sk, Felvidék.ma)
