Az először szavazó fiatalok általában új, „tiszta” pártot választanak, majd csalódásuk után átpártolnak más politikai pártokhoz. A közvélemény-kutató ügynökségek szociológusai azonban megegyeznek abban, hogy az elsőszavazók viselkedése teljesen kiszámíthatatlan.
„Az elsőszavazók tabula rasanak számítanak. Kiszámíthatatlanul viselkednek, valamit mondanak a felmérés során, majd a szavazóhelyiségben valami teljesen mást tesznek.” – mondta Ján Baránek, a Polis ügynökség munkatársa.
Martin Slosiarik, a Focus ügynökségtől hozzátette, hogy az elsőszavazók viselkedését tanulmányozni azért nehéz, mivel szűk csoportot alkotnak, és nem képeznek meghatározó csoportot. Míg a múltban érvényes volt, hogy az elsőszavazók nagymértékben átvették szüleik és rokonaik preferenciáit, manapság, Slosiarik szerint, inkább kortársaik befolyásolják őket.
Pavel Haulík, az MVK ügynökség munkatársa elmondta, hogy növekszik a „pártok imidzsének” jelentősége is. A szociológusok szerint, specifikus viselkedésük ellenére is érvényes az elsőszavazókra is néhány általánosítás.
Slosiarik szerint a fiatal választók általában új, „tiszta” pártot választanak, majd csalódásuk után átpártolnak más politikai pártokhoz. Akit először választanak, arra még egyszer nem szavaznak. Elmondható az is, hogy hosszútávon egyetlen párt sem tekinthető az elsőszavazók pártjának, mivel azok preferenciái gyorsan változnak. Míg 2006-ban a elsőszavazók favoritja a Smer-SD volt, 2010-ben már a liberális SaS. Elképzelhető, hogy ebben a választási időszakban ez a 99% nevű párt lesz.
A szociológusok állítása szerint az elsőszavazók részvételi aránya kisebb, mint az egész populáció részvételi arányának átlaga. A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy az idei választások alkalmával az elsőszavazók csoportjának befolyása még kisebb lesz, mint eddig bármikor. Ez abból adódik, hogy a két választás között eltelt idő rövidsége miatt sokkal kevesebben érték el a választói korhatárt, mintha a választások között négy év telt volna el.
(SITA, Felvidék.ma)
