„Most tanultam meg becsülni, hogy csallóközi vagyok” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a szervezőktől a Csallóköz és Mátyusföld élő népművészete című rendezvény egyik kiállítója, miután végignézte a Berkenye Néptáncegyüttes műsorát a budapesti Polgárok Házában.
A 2009 óta megrendezett tájegység-bemutató sorozat, melynek immár tizenkilencedik estjére került sor, idén tavasszal a Felvidék népművészetéből kínál ízelítőt, és célja a fent megfogalmazott gondolat: a tájegység nagyközönséggel való megismertetése mellett az ott élők önbecsülésének és magyarságtudatának erősítése.
A sorozatban az Intézmény őseink néprajzi hagyatéka mellett bemutatja az egyes tájegységek ma élő és alkotó kézműveseinek munkáit, a népi iparművészet továbbélését.
Az április 13-ig látható kiállításon ez különös hangsúlyt kapott, hiszen Csallóköz és Mátyusföld a nagyvárosok, különösen Pozsony közelsége miatt korán polgárosodott. Ez egyrészt a viseleten érhető tetten, másrészt a hagyományos értelemben vett népi iparművészet visszaszorulásán. Az itt bemutatott kiállítók valamennyien egyedi, értékteremtő tevékenységet végeznek, a hagyományos népi technikákra alapozva, de a jelen kor igényeihez igazodva, a népművészetet újrafogalmazva alkotnak.
Ágh Erzsébet pozsonyeperjesi bábkészítő munkáiban a népmesék világa elevenedik meg. Nagy Mária hegyétei szövő egyedi táskáit, ágytakaróit, stóláit, terítőit csodálhatják az ide látogatók; Novák Gizella révkomáromi mézeskalács és terménybáb-készítő „csutkanépei, máktündérei” a gyermekeket hivatottak rávezetni arra, hogy a teremtés nem a barbibabával kezdődött. Puss Kornélia nyárasdi fazekas munkáiban elsősorban a délkelet-szlovákia Pazdics fazekas hagyományai élnek tovább, míg Rozkoš István taksonyfalvi ezermester faragott ékszerei és játékai mellett fonott ostor és virgács látható, és a drótostótok díszítőművészete elevenedik meg. Szomolai Adrianna alsószeli kosárfonó egyedi használati- és dísztárgyai színesítik a tárlatot.
A kiállításon Dr. Sipos Anna etnológus, a révkomáromi Duna Menti Múzeum munkatársa tájegység-ismertetőjét – betegsége miatt – Trznadel Angéla, a Polgárok Háza kulturális programigazgatója olvasta fel. A gazdag képsorokkal illusztrált prezentáció e vidék magyarságának életét mutatta be a honfoglalástól a közelmúltig, ismertetve azt a halászattól a híres komáromi bútorfestésen át a folklórig.
Az est a nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes és a Gyöngykaláris éneklőcsoport műsorával folytatódott.
A 2002-ben alakult mátyusföldi táncegyüttes hittel, hatalmas erőbedobással és nem kis áldozatvállalással új értéket teremtett Nemeskosúton, és pár év alatt meghatározó része lett a környék, sőt egész Felvidék kulturális életének. A tíz év alatt három egész estét betöltő műsort mutatott be, most a közönség a két utóbbiból, „Megyek az úton…” (2009) és „Mikor mentem…” (2011) című előadásokból készült válogatást láthatott, Csallóköz és Mátyusföld táncaira koncentrálva, az 1977-ben megalakult és ’99-ben megújult Gyöngykaláris éneklőcsoport közreműködésével.
A sorozat következő, huszadik estjére 2012. április 20-án kerül sor A felvidéki palócság népművészete címmel, melyen a füleki Motolla Műhely kiállítása mellett a Rakonca Néptáncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők a budapesti Polgárok Házában.
Sigmond Bertalan sorozatszervező, Polgárok Háza
Felvidék.ma
{phocagallery view=category|categoryid=480|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
{iarelatednews articleid=”32729,32604,32518,33000″}
