A Felvidék.ma olvasói talán nem is tudják, hogy itt, a Felvidéken működik az egyik legvirágzóbb ifjúsági közösség, ahol függőbetegek épülnek fel lerobbant életükből.
A fiatalok, akik már mindent kipróbáltak, most azon dolgoznak, hogy visszanyerjék eljátszott életkedvüket. Apropó, játék. Kevesen tudják, hogy a gambler (játékfüggő) ritkán hal meg természetes halállal. S egyre több az ilyen függőség, amit ma már betegségnek ismernek el, diagnosztizálnak az orvosi szakkönyvek. Írásommal nem ijesztgetni, hanem informálni, s főleg formálni szeretném a felvidéki magyar családokat.
Az első találkozásom ezzel a közösséggel akkor kezdődött, amikor váratlanul kaptam egy átmeneti plébánosi kinevezést. Már fél éve kerestünk egy helyet, ahova Európa különböző országaiból érkezhetnének drog- és egyéb függőséggel küzdő fiatalok.
Végül a plébánia határában megtaláltuk azt a kicsi viskót egy elhagyatott erdő szélén, ahol a kezdetekkor 6, azóta huszonhat fiatal él és dolgozik – immár hét éve. Az itt-tartózkodás minimum 3 év, ez alatt a közösségben kizárt minden olyan káros szenvedély, ami a hétköznapokban talán eltűrhető, megengedett lenne. Az ittlét alatt a fiatalok megfeledkeznek a pénzről, cigiről, TV-ről, a drogról és játékautomatákról, PC játékokról, a cyberszexről nem is beszélve. Itt nincs „semmi”, csak barátság és együttérzés – na meg persze sok-sok napi teendő, munka, foci s egyebek. Amikor ide betoppanunk, valahogy a XX. század előtti Felvidék jelenik meg újra a szemünk előtt. Persze csak annak, aki ezt fel meri vállalni. Mert sokkal könnyebb bejutni egy egyetemre, mint ide – az élet iskolájába.
Az a kedves olvasó, akinek most megdobban a szíve, s felsóhajt: „ez kellene az én gyerekemnek is” – felejtse el. Ez a program elsősorban a szülőkről és a szülőknek szól. A terápiás program lényege – a fiatal meggyógyításán túl – a család, mint biztos háttér helyreállítása.
Míg az állami reszocializációs intézetekben a függőbeteggel foglalkoznak a szakemberek, itt a már kijózanodott, absztináló fiatalok a szakemberek. Ők oktatják a többieket, hogyan lehet leszokni a leglehetetlenebbnek látszó függőségekről is.
Ez alatt az idő alatt a szülőkkel is folyik egy párhuzamos foglalkozás, heti rendszerességgel. Szlovákia különböző kisvárosaiban találkoznak szülők hétről hétre, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, fájdalmaikat, de sikereiket is – amiből idővel egyre több és több van.
Eddig csak szlovák nyelven folyt a foglalkozás, ősztől Galántán magyarul is beindulnak ezek a klub-estek. Az előkészületek Somorján folynak – jelentkezni az egész nyár folyamán lehet. Nagy bizalommal várunk mindenkit, aki úgy érzi, valami nincs rendben, a gyerek furcsán kezd viselkedni.
Azokat a szülőket is szívesen látjuk, akik családjában minden rendben van – szükség van motivációra, hogy lássuk, halljuk, itt a Felvidéken is lehet szerényen, de boldogan élni a pénz és siker esztelen hajszolása helyett.
Sándor atya, www.dobroprajnost.eu
Felvidék.ma
