Az Alkotmányát 1992. szeptember elsején fogadta el a szlovák parlament, melyet az akkori magyar képviselők nem szavaztak meg. Ivan Gašparovič szerint az alkotmány modern dokumentum. Pavol Paška, a parlament elnöke bizonyos változtatásokat eszközölne, szerinte a köztársasági elnök jogkörét erősíteni kellene.
Előzmény: 1992 nyarán parlamenti választásokat tartottak Csehszlovákiában. Szlovákiában a választásokat fölényesen megnyerő Demokratikus Szlovákiáért (HZDS) mozgalom vezetője, harmadszor szlovák kormányfővé választott Valdimír Mečiar gyorsan megegyezett cseh kollégájával, Václav Klaussal az ország szétválásáról. A szlovák parlament előbb kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, majd szeptember elsején elfogadták a Szlovák Köztársaság Alkotmányát is. Az év végén kettészakadt az ország, és létrejött a független Cseh Köztársaság és az ugyancsak független Szlovák Köztársaság.
A Szlovák Köztársaság Alkotmányát a magyar képviselők és ellenzéki, Ján Čarnogurský vezette Kereszténydemokrata képviselői nem szavazták meg. A parlamentben az Együttélés kilenc és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom öt parlamenti képviselője az alkotmány előkészítési módja és tartalma elleni kifogásaik miatt tiltakozásul nem vettek részt a javaslat végső szavazásán, és elhagyták a szlovák parlament üléstermét. Úgy értékelték, hogy az alkotmány egy nemzetállam dokumentuma. Erről tanúskodik az alkotmány preambuluma: „Mi, a szlovák nemzet… képviselőink által a következő alkotmányt hozzuk”. A preambulum egy esetben ugyan megemlíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, de csak oly módon, mintha a szlovák nemzet tartozékai lennének. Kifogást emeltek az alkotmány konkrét cikkelyeivel kapcsolatban is, érintve a társulási jogot, a művelődést, a nyelvhasználatot és az önigazgatást is. (Az alkotmánnyal, illetve annak előkészítésével kapcsolatos kifogásaikról Duray Miklós honlapján is olvasható az Együttélés szakvéleménye).
Ján Čarnogurský, annak ellenére, hogy nem szavazta meg az alkotmányt, ma úgy véli, Csehszlovákia szétválása sikeres művelet volt. „A csehek és a szlovákok is belefáradtak az együttélésbe. A csehek úgy vélték, Szlovákia nem bírja sokáig az önállóságot, ám ez az elvárásuk nem valósult meg. Szlovákiában, a HZDS-ben voltak tisztségviselők, akik a szétválási folyamat vezetőivé váltak, Vladimír Mečiar is végül hozzájuk csatlakozott” – mondta a Sita hírügynökségnek adott interjújában, visszatekintve a húsz évvel ezelőtt történt eseményekre.
Vladimír Mečiar, aki a napokban ünnepelte 70. életévét, úgy véli, helyes lépést tettek 1992-be. „Ha nem esik szét Csehszlovákia, akkor ma Szlovákia az Európai Unió jelentéktelen régiója volna csupán” – mondta. A jelenlegi kormánnyal azonban elégedetlen, és nem is kíván ünnepelni velük. „Találkozásokra, párbeszédekre sem hajlandók. Mintha elrészegítette volna őket a hatalom. Ám minden részegség után jön a kijózanodás” – üzent Robert Fico miniszterelnöknek is Mečiar.
„Az alkotmány elfogadásával a világ tudtára adtuk, hogy merre tartunk. Meg vagyok róla győződve, hogy az alkotmányunk, mint alaptörvény megállta a helyét. Az a 20 év, amely elfogadásától máig eltelt, bizonyítja, hogy Szlovákia jó stratégiai döntést hozott az ország irányultságáról.” – jelentette ki Ivan Gašparovič köztársasági elnök.
Az elnök szerint az a tény, hogy a Szlovák Köztársaságot, létezésének első napján a világ 93 ország ismerte el, bizonyítja, hogy az ezt megelőző munkálkodásuk megfelelőképpen előkészítette a talajt a nemzetközi bizalom számára, amely számára az elmúlt 20 évben sem okoztunk csalódást.
Gašparovič az alkotmányt modern dokumentumnak tartja, amely nemzeti és állampolgári alapokon nyugszik.
„Alkotmányunk világosan leszögezi, hogy az államhatalom az állampolgároktól származik. Alkotmányunk a népet, Szlovákia állampolgárait szolgálja. Ebben van az értelme. Mint állampolgár és mint köztársasági elnök is büszke vagyok arra, hogy az alkotmányunk több világpolitikus és alkotmányjogász elismerését is kivívta, ami minőségéről, nemzetközi kompatibilitásáról tanúskodik.” – jegyezte meg az államfő.
Az alapszabály esetleges megváltoztatásainak margójára megelégedéssel tette hozzá, hogy az alkotmány nem egy lezárt, hanem nyitott dokumentum. „Ennek köszönhetően 11 módosítását tudtuk elfogadni, melynek nagy részét az EU-ba való belépésünk követelte meg. Az alkotmány tökéletességét nem megváltozhatatlansága, hanem a mindennapi élethez való alkalmazása adja. Személyesen értékelem, hogy a preambulum egyszer sem lett megváltoztatva. És hiszem, hogy erre sosem kerül sor.” – tette hozzá.
Pavol Paška, a parlament elnöke meg van róla győződve, hogy az alkotmány bizonyos változtatásokat igényel.
„Az elmúlt 20 év megmutatta, hogy ez az alaptörvény a törvényalkotók által jól elő volt készítve és az ország működik. Az alkotmány elérte azt, amit elvártak tőle. ” – gondolja Paška.
Személy szerint azonban nem ellenzi azt, hogy néhány, 21. századi politikai trendet követő változást hajtsanak benne végre. Célzott, arra, hogy az elnök jogkörét erősíteni kellene, mivel őt a szavazók közvetlenül választják. „A közvetlenül választott elnöknek sokkal erősebb a mandátuma, mint annak, akit a politikusok választanak, ennek jogköreiben is tükröződniük kell.” – mondotta Paška.
Ján Procházka, a parlament alkotmányjogi bizottságának alelnöke úgy véli, a szlovák alkotmány elfáradt, meggyötört, és ezen nem segítettek az eddigi apró módosítások sem.
Az alkotmány elfogadásának napja államünnep, így egyben munkaszüneti nap is. Szlovákia három legmagasabb közjogi méltósága, Robert Fico miniszterelnök, Ivan Gašparovič köztársasági elnök és Pavol Paška parlamenti elnök együtt ünnepeltek a szlovák parlament történelmi épületében, augusztus 31-én, az Alkotmány elfogadása évfordulójának előestéjén. Mečiar nélkül. „Meghívtuk Mečiar is, azt mondta, nem jön” – kommentálta szűkszavúan a hírt a parlament kommunikációs osztálya. Az ünnepségre meghívták az Alkotmánybíróság elnökét, a kormány tagjait, a parlamenti képviselőket is.
A magyarok pedig a Szlovák Alkotmány Napján a kassai székhelyű Alkotmánybíróság épülete elé vonulnak, tiltakozásul, hogy még az alkotmány által garantált azon joguk is sérül, miszerint akarata ellenére senki sem veszítheti el szlovák állampolgárságát.
ON, BGy, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35270″}
