Háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség miatt indított büntetőeljárást a kassai járási rendőrkapitányság Csatáry László ellen 2012. szeptember 26-án.
„A bűncselekményt az elkövetők Kassán 1945. január 10-én az államhatalom képviselőiként követték el azáltal, hogy ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartottak egy 17 éves kassai férfit. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnan csak 1945. augusztus 14-én tért vissza Kassára” – pontosította az eljárás részleteit Jana Mesárová, kassai rendőrségi szóvivő.
Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője szerint az ügyészség az ügy következő lépéseként vizsgálat alá veti a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot. Amennyiben az ügyészség azt hatályosítja, a vizsgálat vádemelési javaslattal vagy egyéb, az eljárás során hozott döntéssel folytatódhat.
Tizenkettőtől huszonöt évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kiróhat az illetékes szlovák bíróság a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekményére vonatkozó törvény szerint.
Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője az MTI-nek az ügy kapcsán azt mondta: egy neve elhallgatását kérő kassai férfi még augusztus elején kelt feljelentése alapján indult az eljárás. Hozzátette: a beadvány írója arra hivatkozik, hogy a történések idején – 1945 januárjában az akkor 17 éves édesapját az államhatalom képviselői ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartották. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnét csak ugyanazon év augusztusában tért vissza Kassára.
A járási ügyészség szóvivője szerint a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot várhatóan csütörtökön kézbesítik az ügyészségnek, amely néhány napon belül döntést hoz arról, hogy azt helyben hagyja-e, vagy határozatot hoz annak megalapozatlanságáról. Amennyiben a rendőrségi határozatot hatályosítják, akkor az ügyben vádemelési javaslatot dolgozhat ki a rendőrség, ennek alapján hozhatna majd döntést az ügyészség arról, hogy kéri-e Csatáry László kiadatását vagy az eljárás Magyarországon való lefolytatását.
Milan Filicko arról is tájékoztatott, hogy a kassai járási ügyészség a már említett eljárással egyidejűleg az illetékes magyar ügyészség kérésére jogsegélyt nyújt egy másik, Csatáry Lászlóval szemben folytatott eljárás kapcsán, amelynek állítólagos történéseire a szlovák hatóságok által vizsgált esetnél korábban, 1944-ben került volna sor.
Jana Mesárová a kassai kerületi rendőrkapitányság szóvivője a szerdán indított büntetőeljárással kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: az augusztusban kézbesített beadványt időközben kiegészítették a feljelentő vallomásával, valamint több kordokumentummal, köztük a kassai Népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen hozott ítéletével is. Ebből kitűnik, hogy Csatáry Lászlót 1948. június 8-án egy egynapos perben „fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra a kassai népbíróság.
Jana Mesárová szerint a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekményének elkövetőjére Szlovákiában 12 évtől 25 évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiróható.
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt.
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás – összegezte az MTI.
A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
MTI-Pozsony, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35201,34956,33980″}
