Egyre nő a kettős állampolgárság aktualitása Európa-szerte, és folyamatosan nő a többes állampolgárok száma is – hangzott el egy csütörtöki budapesti tanácskozáson.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős ombudsmanhelyettes Az állampolgárság aktuális nemzetközi jogi és Európa-jogi kérdései című konferencián arról beszélt, hogy a külhoni szavazás és a kettős állampolgárság intézménye két külön dolog. Az ombudsmanhelyettes álláspontja szerint a jogok demokratikus bővítését jelenti a többes állampolgárság ténye és a szavazati jog kiterjesztése. Kitért arra: a kettős állampolgárság ma már egyre elfogadottabbá válik, és hasonló a helyzet a szavazati jog kérdésével is. Rámutatott: egy magyar állampolgár kötelezettségei és jogai nem térnek el gazdasági szempontból az unió más állampolgáraiétól, azaz a nemzeti jog gazdasági értelemben vett exkluzív volta megszűnt. A magyar állampolgárok ugyanakkor a magyar politikai közösség részei, aktív és passzív módon részt vesznek a választásokon, és ez az a járulékos elem, amely megkülönbözteti a nemzeti és az uniós állampolgárságot.
Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: példák egész sorát lehet említeni arra, milyen kedvezményeket szerepeltetnek az állampolgársági joggal kapcsolatban Európa-szerte. Kiemelte: Szlovákia – amely bírálja Magyarországot az egyszerűsített honosításért – 1997 és 2005 között a határon túliak közül csaknem tízezer embernek adott szlovák állampolgárságot. Magyarország is ezt a típusú szabályozást alkalmazza – jegyezte meg a miniszteri biztos. Egyre több a kettős állampolgár az Európai Unióban, ezért a kérdés aktualitása is egyre nő – mondta előadásában Gyeney Laura, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Kiemelte: több tagállam ugyanakkor a mai napig megköveteli, hogy ha honosítás útján szerez állampolgárságot valaki, a korábbiról mondjon le, de ez az eljárás szerinte nehezen értelmezhető. Alapvető kérdés, hogy ez a gyakorlat az integrációs törekvésekkel miként egyeztethető össze – tette hozzá az egyetemi oktató.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a kettős állampolgárság elméleti kérdéseit tekintette át. Téves szemléletnek nevezte, hogy 1989 után jelent volna meg a nacionalizmus, mindig is jelen volt, csak nem lehetett róla beszélni – mondta. Az intézet vezetője szerint nem 1989 után vált politikai kérdéssé a nemzet meghatározása, hanem mindig is az volt, és a tudomány csak „kullogott utána”. Hangsúlyozta: egyes államok – Magyarország nem tartozik közéjük – nemzeti alapon definiálták magukat a rendszerváltás előtt. Mint rámutatott: az alapszerződések megkötése után válik markánssá a jobb- és baloldal között a különbség ebben a kérdésben, majd újabb állomásként említette a státustörvény megalkotását.
Az új alkotmány már azt rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarok iránt – hangsúlyozta, és kitért a szavazati jog kiterjesztésének folyamatára is.
Felvidék.ma, MTI
