Magyarországon nem lesz választási regisztráció 2014-ben az Alkotmánybíróság január 4-i döntése értelmében. A választási feliratkozás viszont a határon túli magyar kettős állampolgárokra továbbra is vonatkozik.
Alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság pénteken. Rogán Antal úgy reagált a döntésre: bár lenne felhatalmazásuk az alkotmány módosítására, nem teszik meg, így 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció. Az ellenzék üdvözölte az Ab döntését.
Rogán kérdésre hozzátette: ugyanakkor az, hogy 2014-ben nem lesz választási feliratkozás, a határon belül élőkre vonatkozik. Az Ab sem kritizálta ugyanis azt – magyarázta –, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni. A politikus azt mondta, a külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására is megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.
Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat.
Rogán Antal a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának nevében reagált az Alkotmánybíróság döntésére. Elmondta: a választási rendszer megújítása már évek óta napirenden volt, minden párt egyetértett abban, hogy változtatásra van szükség. Ez több kérdést is felvetett, például a kisebb parlamentet, a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletét, a határon túliak választójogát.
A Fidesz–KDNP-kormány a lezajlott közjogi változások részeként az egész rendszer modernizálására törekedett, évtizedes problémákat orvosolva, alkotmányos mulasztásokat pótolva, egy, a XXI. század kihívásainak megfelelni képes választási rendszert alkotva – jegyezte meg.
A rendszer több alapelvében politikai és jogi egyetértés is van, ilyen a kevesebb politikus – azaz hogy 2014-re a jelenlegi 386 helyett 199 képviselő kerül be a parlamentbe –, az arányos választókörzetek létrehozása, a kis pártok indulási esélyeinek növelése. Az egyfordulós választási rendszer olcsóbb lesz, feleakkora költségekkel, mint az eddigiek, egyenlő körülményeket biztosítva, a pártok költekezését visszaszorítva – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője.
A választási eljárási törvény megteremtette volna a határon túli magyaroknak a beleszólás lehetőségét a politikai életbe. Ennek szükségességével szinte mindenki egyet is értett, egyetlen kérdésben volt vita, mégpedig a regisztráció kérdésében – magyarázta Rogán Antal.
Az erő nem minden
Az Alkotmánybíróság először formai okokból semmisítette meg az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit, majd ezt követően foglalt állást a választási eljárási törvényről. „Természetesen az Ab döntése után is volna rá lehetőség, hogy módosítsuk az alkotmányt, az alaptörvény szövegében biztosítsuk az előzetes regisztráció alkotmányos védelmét, a kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje – jelentette ki a frakcióvezető.
„Az erő azonban nem minden, az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván. A Fidesz számára mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Az alkotmány módosítása elhúzódó politikai vitákat és bizonytalanságot eredményezne, és a parlamenti választások előtti időszakban a választókban a zűrzavar érzését keltené. Így a miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségével konzultálva arra a döntésre jutottunk, hogy nem lesz regisztráció 2014-ben.” Az Ab lépésével lezárult a választójogi reform; a választás kiszámítható és egyfordulós lesz, valamint kisebb lesz a parlament – mondta a politikus.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek segít a regisztráció
Mint ismert, az Ab Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta előzetesen az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát. A testület megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban az Ab elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka.
Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.
Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
A testület úgy véli azonban, hogy azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.
A kampánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is kifogásolták
Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.
Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
Novemberben fogadták el a választási eljárási törvényt
A parlament november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza.
Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. Magyarországon az állam választói névjegyzéket állít össze, és saját adatbázisából indul ki, ezt megfordították volna, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kellett volna iratkoznia. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indult volna az önkéntes feliratkozás.
KDNP: Hosszas viták végére került pont
A KDNP nem tartja elfogadhatónak, hogy az Ab határozatát a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják; az ilyen eljárás jogállami keretek között nem szolgálja a testület és általában a bíráskodás tekintélyének megőrzését. „A döntés érdemi részét tudomásul vettük, a köztársasági elnök a normakontroll kérésével hosszas viták végére tett pontot. Fontosnak tartjuk azonban, hogy az Ab nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el” – fogalmaz reagáló közleményében a Kereszténydemokrata Néppárt.
LMP: a regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy az Ab döntésében benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. „A regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna” – mondta, hozzátéve, reméli, hogy az Ab határozata új szakaszt hoz a kormánypárt politizálásában, és a Fidesz ezentúl nem él majd vissza parlamenti kétharmadával.
MSZP: szakmai döntést hozott az Ab
Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget. A szocialista politikus szerint a határozat azt bizonyítja, hogy „a magyar jogállam még él”.
Demokratikus Koalíció (DK): tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság
Molnár Csaba szerint a Fidesz nem az Ab döntése miatt hátrált meg, hanem az erős ellenzéki, társadalmi ellenállás miatt, mert a kormány „csak az erőből ért”. Az Ab döntése „és a Fidesz meghátrálása” az elmúlt két, két és fél év legnagyobb demokratikus ellenzéki győzelme – mondta. Hozzátette, a DK büszke arra, hogy tevékenyen részt vállalt ebből a győzelemből, ugyanakkor hangsúlyozta: „ébernek kell lenniük a demokratáknak”. Szerinte ugyanis a Fidesz „nem arról híres”, hogy a neki kedvező jogszabályokat akár az Ab döntésének hatására is megváltoztassa.
Jobbik: az Alkotmánybíróság kimondta az igazságot
A Jobbik szóvivője, Dúró Dóra a történtekre úgy reagált, hogy „minden épeszű ember” ezt a döntést várta az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzéki párt pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben – tette hozzá. A jobbikos politikus közölte: az Ab a Fidesz érvelését is megsemmisítette, és kimondta: nem igaz, hogy nem lehet különbséget tenni a Magyarországon élő és a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok között. Hangsúlyozta, a Jobbik támogatja a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok előzetes regisztrációját.
Dúró Dóra hozzátette, hogy az Ab érvelése nem új, hiszen a választási eljárásról szóló törvény parlamenti vitájában az ellenzéki pártok is folyamatosan ugyanezt mondták.
MNO, MTI nyomán összeállította Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36756,36462,30057″}
